Dobó Dorottya: A zapumai kóbor villamos

                                     

Kiadó: Napkút
Várható megjelenés: 2020.12.10.
Oldalszám: 136 oldal
Illusztrálta: Buzási Viktória

Fülszöveg

Zapumában elszabadult szellemvillamos járja a várost, fedélzetén két gyerekkel és egy pulival. Tomi nehezen találja a közös hangot az álomvilágban élő Bogival, ám a villamos rejtélyének felderítése érdekében kénytelen együttműködni a lánnyal. Bogi egy vérbeli kopó alaposságával veszi észre a bűntény kibogozásához szükséges apró jeleket, és csakhamar meglepő magyarázattal áll elő az elszabadult járművel kapcsolatban. Mindeközben a villamosigazgatóság központi épületében is nyomozás kezdődik, miután váratlan levelet kap a polgármester.

Miért indult el vezető nélkül a járat? Mi történik, ha eléri a város villamoshálózatának végét?

Hogy menekülnek meg a szerelvényen ragadt gyerekek? És egyáltalán, miért nincs rajta Zapuma a világon egyetlen térképen sem?

Légy részese a kóbor villamos kalandjának!

    Ez most nem egészen értékelés lesz, inkább amolyan ajánló-féle, mert ezt a könyvet nem tudom elfogulatlanság nélkül értékelni. Közös múltunk van ugyanis A zapumai kóbor villamossal és utasaival, hiszen ez az eslő gyerekregény, amit szerkesztettem. Viszonylag új vagyok még a szakmában, így hatalmas boldogsággal tölt el minden könyv megjelenése, aminek a végső formájához közöm volt.
    Olyan ez, mint amikor a világra segítesz egy réges-régen dédelgetett álmot, aztán meghatottan nézed, ahogy lábra áll, és önálló életre kel. Nagyon hálás vagyok a Napkút Kiadónak, amiért bizalmat szavaztak nekem, és megadták a lehetőséget, hogy álmok születése felett bábáskodhassak.

    Ennyit a személyes ömlengésről. :D

    A zapumai kóbor villamos egy igazán különleges történet, ez már a címéből is kitűnik - szerintem ez az egyik legizgalmasabb cím, amivel mostanában találkoztam, és akkor is felkeltette volna a figyelmemet, ha egyébként nem tudnék róla semmit. Tehát különleges történet ez, amelyhez természetesen különleges helyszín is jár: Zapuma, a Csehszlovákia felbomlásakor elfeledett város, amely egy idő után megelégelte, hogy senki nem tart rá igényt, így önállósította magát. Ám nem csak a neve és a helyzete miatt kivételes város(állam) Zapuma, hanem a villamoshálózata miatt, itt ugyanis a sárga masina a megszokott közlekedési eszköz, a polgárok csak akkor ülnek autóba, ha el akarják hagyni a települést.
    Egy villamos lesz az okozója annak a galibának is, amibe Tomi keveredik. A fiatal fiú minden hajnalban kitakarítja a járműveket, hogy egy kis pluszpénzt keressen a családjának, így aztán pulijával, Gusztival együtt pont az egyik kocsiban tartózkodik, amikor a címszereplő renitens szerelvény elszabadul. Ezzel kezdetét veszi az életreszóló kaland, és feltűnik a színen Bogi, a kissé bogaras, ábrándos lány, és vele a különös álomvilága is.
    Lesz itt minden, mi szem-szájnak ingere: nyomozás, villamostetőn ücsörgés, felhőbámulás, meseszövés, hajmeresztő akrobatamutatványok és még sok minden más, amiről jó blogger nem beszél, ha nem akar spoilerezni. :)
    Eközben a zapumai hatóságok sem tétlenkednek: mindent megtesznek annak érdekében, hogy kiderítsék, ki vezeti a kóbor villamost, hová tart, és hogyan lehet megállítani. Háromnapos hajsza veszi kezdetét, a díszes kompánia beutazza fél Európát - ki rendőrautóval, ki taxival, ki villamossal. És hogy mi történik ezután? Nos, a regényből kiderül.
    A zapumai kóbor villamos egy nagyon kedves és izgalmas történet kitartásról, összefogásról, a gyermeki fantáziáról és találékonyságról, valamint a barátságról, ami a legváratlanabb helyen és időben is képes kibontakozni. Ajánlom minden villamos-fanatikusnak kalandkedvelőnek, nyomozópalántának, álmodozónak és földhözragadtnak, felhőlesőnek és krimirajongónak - és persze minden pulitulajdonosnak. :)

    A zapumai kóbor villamos előreláthatólag december 10-én fog megjelenni, de a boltokba valószínűleg januárban kerül. Ha mégis szeretnél belőle egy példányt a fa alá, akkor keresd a Napkút Kiadót, vagy november végéig küldj adományt a villamos oldalának, amivel automatikusan előrendelheted a könyvet (és kaphatsz mellé matricát, könyvjelzőt, posztert, vagy akár vászontáskát is!).
    A villamosnak saját facebook oldala is van, további extrákért, érdekességekért, hírekért kövesd itt! :)

Ajánló - Lovász Andrea (szerk.): Dödölle

Kiadó: Cerkabella

Megjelenés éve: 2019

Oldalszám: 320 oldal 

Illusztrálta: Keszeg Ágnes

Ezúttal rendhagyó bejegyzéssel készültem, hiszen egy olyan könyvet szeretnék bemutatni, amit még ki sem olvastam (igyekszem elhúzni decemberig :D). Ezért ez sokkal inkább ajánló, semmint értékelés, kritika. Szeretném a figyelmetekbe ajánlani a Cerkabella Kiadó egyik újdonságát, a Dödöllét, amely egy igazán különleges kiadvány.

A Dödölle egy hagyományőrző kalendárium - nem csak gyerekeknek. Tizenkét hónapra felosztva ismerteti meg az olvasót az egyes időszakokhoz köthető jeles napokkal, ünnepekkel, régi magyar hagyományokkal. Kívül-belül minőségi és igényes kötet, öröm kézbe venni. Keszeg Ágnes visszafogott, kellemes színvilágú rajzai csodásan kiegészítik a szöveget.

A kötet nem csupán népszokásokról mesél, hanem sok minden másról is, hiszen kortárs és klasszikus magyar írók, költők művei is helyet kaptak benne. A Dödölle a bizonyíték rá, hogy gyönyörűen megfér egymás mellett a régi és az új, a tradíciók nem ellenségei a modern életnek. A meséket, verseket úgy válogatták össze, hogy kapcsolódjanak az adott hónaphoz, vagy éppen ünnephez, amiről szó van. Így került például a februári fejezetbe Mészöly Ágnes Sünimanójának szívmelengető farsangi jelenete. Ezért egyébként nagyon hálás vagyok, hiszen ha nem olvasom a Dödöllét, talán soha nem találunk egymásra a Sünimanóval, így azonban új kedvencet avathattam. Hamarosan erről is írok bővebben.

Az irodalmi ínyencségek mellett az ízlelőbimbóink kényeztetésének szerepét is magára vállalja a Dödölle, hiszen számos, általában könnyen (gyerekekkel) elkészíthető, és szintén az adott hónapban aktuális receptet is tartalmaz. A Dödölle-projekt keretében a kötet szerkesztője megmutatja azt is, hogy egyáltalán nem blöffölt, amikor összeválogatta a recepteket, hiszen elkezdte elkészíteni őket, így bárki láthatja, milyen íncsiklandozó ételek születhetnek olvasás közben.

Úgy gondolom, a Dödölle kiváló eszköze lehet a generációk közti értékátadásnak, egykori hagyományaink felelevenítésének, tudásunk felfrissítésének. Valódi családi élményt nyújthat közös böngészése, a receptek elkészítése, ügyes és kreatív pedagógusok kezében pedig valóságos varázslatokra lehet képes.

A Dödöllét úgy érdemes fogyasztani, mint egy igazi ínyenc fogást: szemezgetve, komótosan, kiélvezve minden morzsáját. Ne siessünk hát, haladjuk hónapról hónapra (akár gyerekekkel, akár gyermeklelkű felnőttként), és adjuk át magunkat az élménynek!

Filléres tavaszváró könyvek

A blog messze legsikeresebb és legnézettebb bejegyzése volt a 2016-os Filléres könyvek őszi estékre című cikkem, ahol olcsón beszerezhető olvasmányokat ajánlottam különböző témákban. A végre közeledő tavasz ismét megihletett, az ősz után amúgy is ez a kedvenc évszakom, szóval úgy döntöttem, hozok egy évszakhoz illő listát nektek. Ezekkel a könyvekkel reményeim szerint ti is rá tudtok hangolódni a tavaszra ezután a hosszú és komor tél után. Ismét olyan regényeket válogattam össze, amik szinte minden könyvtárban, háztartásban előfordul(hat)nak, de ha mégsem találnátok őket, a különféle antikváriumokban olcsón hozzájuthattok - mindegyikhez csatolok beszerzési linket is, hogy megkönnyítsem a dolgotokat. Igyekeztem többféle műfajból szemezgetni, hogy mindenki megtalálhassa a "fogára való" olvasmányt. 

Ha nevetésre vágysz

 

Szerb Antal - VII. Olivér: megvásárolható az antikvarium.hu-n 880 Ft-tól, a regikonyvek.hu-n 640 Ft-tól. 

Fülszöveg:

Egy király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami – VII. Olivér exkirály. Mi ez? A legősibb vígjátéki forrás, a személycsere egy fejtetőre állított változata? Paradoxonok halmozása a kor divatja szerint? Vagy az egzisztencialista filozófia egyik legizgalmasabb problémájának – mi a személyiség? – játékos feldolgozása és persziflázsa egyszerre? Szerb Antal 1942-43-ban A. H. Redcliff angol írói álnév mögé rejtőzve jelentette meg ezt a bűbájos regényt, s nem sokkal ezután Ex címmel vígjáték formájában is feldolgozta a történetet.

Ha úgy érzed, a borongós tél után jól esne egy kis nevetés, Szerb Antalhoz bármikor fordulhatsz segítségért. Az előző cikkben már ajánlottam tőle A Pendragon legendát, de nem tudom megállni, hogy ne vegyem be ismét a listámba. A VII. Olivér ötletességében, humorában vetekszik a fent említett könyvvel, mégis egészen más. Az író intelligens humora, és finoman álcázott társadalomkritikája garantáltan megnevettet és felvidít a még hátralévő néhány hűvösebb napon.

Egy idézet:
"– Mit gondolsz, hasonlítok Ortrud hercegnőre?
– A megszólalásig. Ha megszólalsz, akkor már nem hasonlítasz."

A hétköznapi varázslat rajongóinak

Frances H. Brunett - A titkos kert: jelenleg egy elérhető példány található az antikvarium.hu-n 940 Ft-ért, de ha újonnan szeretnéd megvásárolni, márciusban jön az új kiadás, nagyon szép borítóval. 

Fülszöveg:
A titkos kert valahol Angliában található, szigorú falakkal, vadul burjánzó növényekkel rejtve a kíváncsi szemek elől. A kastély szomorú és titokzatos urán kívül élő ember ide be nem teheti a lábát. Egyvalaki, a csúnyácska, árva, mogorva kis Mary, mégis megszegi a tilalmat. És a varázslatos természet észrevétlenül átformálja a kislányt, s nemcsak barátokra lel, hanem maga is képes gyógyítani, örömöt adni – akár a megszelidített, csodálatos vadon.

Gyerekkorom óta az egyik kedvenc könyvem, nem is tudnám megszámolni, hányszor olvastam már életem különböző szakaszaiban. Ez az a regény, amit mindenkinek bátran ajánlok, minden életkorban, élethelyzetben sokat tud adni - nem véletlenül élt meg számos kiadást. Nem is tudnék még egy olyan regényt mondani, ami ennyire passzolna a tavaszhoz - van benne minden, ami kell: a csodálatos, ébredő természet, gyönyörű kertek, születő barátságok, önismeret, megújulás. Mindez egy olyan kor háttere előtt, amikor még minden sokkal lassabb, nyugodtabb, természetközelibb volt. Ha igazi, hamisítatlan varázslatot akarsz látni, vedd a kezedbe ezt a könyvet, és add át magad a megújulás örömének.

Egy idézet:

"Azon a helyen, ahová rózsát ültetünk, nem nőhet bogáncs!"

Ha egy tanulságos mesére vágysz

Mikszáth Kálmán - Szent Péter esernyője: megvásárolható az antikvarium.hu-n 640 Ft-tól, illetve a regikonyvek.hu-n 480 Ft-tól, illetve elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán is.

Fülszöveg:

Meghalt Gregorics Pál, az öreg, magányos különc, s legendás vagyont hagyott hátra. Legalábbis így tudta Beszterce városa, s így hitték az elhunyt nábob fivérei is, akik mohó kincsvággyal csaptak le az örökségre de nem találtak semmit. Hová lett a csehországi uradalom, hová a vagyon? Wibra György, a neves, fiatal besztercei ügyvéd, Gregorics szolgálójának fia nyomra lel. Elindul, hogy megkeresse örökségét, de értékesebb kincset talál: Bélyi Veronka szerető szívét. Könnyes-mosolygós történetük a nagy író legkedvesebb, legromantikusabb műve.

Valószínűleg sokatoknak volt kötelező olvasmány ez a könyv - itt az ideje, hogy ne így tekintsetek rá! Mikszáth igazi mesélő, akit éles szemmel és ragyogó humorral áldott meg a sors. Szavai nyomán legendák kelnek életre, szerelmek szövődnek, emberi sorsok kapcsolódnak össze. A Szent Péter esernyője igazi könnyed, tavaszi olvasmány, egy örök érvényű igazsággal átszőve: a legnagyobb értékek sokszor nem az anyagiak közt keresendők.

Egy idézet:
"– Hát miért nem fizetik jobban a papjukat? – hányta szemükre a principálisom.
Egy nagy varkocsos tót felelt, hetykén feljebb tolva hasán a tüszőt:
– Nem a mi szolgánk a pap, hanem az Úristen szolgája. Mindenki fizesse a maga szolgáját."

Romantikus lelkeknek

Jókai Mór - Az arany ember: elérhető az antikvarium.hu-n 270 Ft-tól, a regikonyvek.hu-n 600 Ft-ól, a Könyvudvarban megvásárolhatjátok 790 Ft-ért, illetve elolvashatjátok online a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából.

Fülszöveg:

Timár Mihály teljesíti egy gazdag basa utolsó kívánságát: megmenti a lányát és a vagyonát. Timár arany ember? Timár Mihály úgy lesz dúsgazdag kereskedő, hogy magához veszi a basa kincseit. Timár csaló? Timár Mihály feleségül veszi a basa lányát, így visszakerül a vagyon jogos tulajdonosához. Timár arany ember? Timár Mihály szerelembe esik egy másik nővel, ám erről nem szól a feleségének. Timár csaló? Timár Mihály végül a feleségét és a szerelmét is boldoggá teszi. Timár arany ember? Timár Mihály megszökik otthonról, és elbújik egy szigeten. Timár csaló? Jókai legkedvesebb regényének modern, könnyen olvasható változatából kiderül, hogy Timár valójában arany ember vagy csaló.

Tudom, álljak le a kötelezőkkel. :D Sajnálom, de ami jó, az jó, még akkor is, ha az embernek rossz emlékei vannak a kényszer-olvasásról. Ha egy romantikus történetre vágysz így a tavasz közeledtével, ezzel a könyvvel biztosan megtalálod a számításodat. Ráadásul gyönyörű vidékekre látogathatsz el, burjánzó kertekben sétálhatsz, hajózhatsz a Dunán -és Timár Mihállyal együtt te is rájöhetsz, hogy mi az, ami igazán gazdaggá teszi az embert.

Egy idézet:

"A szegény ember komisz ember; hanem azért a szegény ember lehet boldog; a gazdag ember dicső ember, hanem azért a gazdag ember boldogtalan."

  

 Örök gyerekeknek

Mark Twain - Tom Sawyer kalandjai: megvásárolható az antikvarium.hu-n 640 Ft-tól, valamint a regikonyvek.hu-n 540 Ft-tól, illetve elolvashatjátok online a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

Fülszöveg:

„…az életből lestem el, mégsem egy bizonyos fiúról mintáztam – három jól ismert gyerek vonásait egyesítettem benne, a regényszerkesztés szabályai szerint” – így ír a szerző e történet egyik főszereplőjéről, ám jóval többet tett ennél. Mindenkiről szól, tehát mindenkinek szól, ezért örök életmű a Tom Sawyer kalandjai, amely már megírása (1884) idején hatalmas sikert aratott. Az ifjúsági irodalom sok szép alkotása között egyike a legkiválóbbaknak. Mark Twain, Amerika nagy klasszikus írója 1910-ben halt meg, halála óta sok kiadást megértek páratlan humorú, érdekes művei, legnagyobb sikere mégis ifjúsági regényeinek van. Nincs olyan felnőtt, aki gyerekkorában legalább egyszer ne olvasta volna a Tom Sawyer kalandjait, a Huckleberry Finnt vagy a Koldus és királyfit.

Valódi, szabadban töltött, csavargós, rosszalkodós gyerekkort fest meg Mark Twain a mára már klasszikussá vált, számtalan kiadást megélt regényében. Tom igazi komisz kölyök, aki sok fejtörést és bosszúságot okoz a felnőtteknek, a szíve mégis a helyén van. Ebben a könyvben az ő kalandjait követheti nyomon az olvasó, egy gépek nélküli korban, amikor a szórakozás legjobb módja az volt, ha az ember kiment a házból - mind tanulhatunk belőle. Ajánlom azoknak, akik szeretnének egy kicsit megint gyerekek lenni, izgulni, nyomozni, ártatlanul és tisztán szeretni.

Egy idézet:

"Nem olyan nagy szerencsétlenség, ha ártatlanul is kaptál egy pofont. Vedd úgy, mintha valami más komiszságért kaptad volna."

Amint látjátok, ezen a listán erős többséggel magyar művek szerepelnek, ami nem is bizonyíthatná jobban, hogy érdemes hazai klasszikusokat is (újra) elővenni - bárkit érhet kellemes meglepetés.

Mit gondoltok az összeállításról? Olvastátok már valamelyiket? Esetleg mindegyiket? Osszátok meg velem az élményeiteket! :)

Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Száműzetésben-szabadon

A könyvről
 
Kiadó: Írás
Magyar megjelenés éve: 1990
Eredeti megjelenés éve: 1990
Fordította: Horváth Z. Zoltán
Oldalszám: 290 oldal
 
A molyok szerint...
 
Jelenleg 95%-os az értékelése. 
 
A történetről

Ez a szórakoztató könyv a világ egyik legismertebb emberének önéletrajza. Tibet vallási vezetője szellemes, művelt ember, aki „istenné válása” ellenére megmaradt a tibeti parasztember fiának, akinek született. Talán éppen ez a titka annak, hogy mára az egyik legnépszerűbb ember a világon. Gondolatainak, politikai szereplésének, de még vallási tanításainak is egyszerűsége és közvetlensége ad hitelt. Ez a könyv életének részletes és pontos elbeszélése. A filmekből (Hét év Tibetben, Kundun) ismert történeteken kívül arról is olvashatunk, mit gondol a dalai láma a nyugati civilizációról, szexualitásról, gyógyászatról, természetről stb. Külön fejezet szól a buddhista mágiáról és misztikáról.

Véleményem

Ismeretségem a Dalai Lámával nem olyan rég kezdődött, amikor hirtelen felindulásból megvettem a Múlt-kor magazin tavaszi számát. A Napról napra című rovatot olvasgattam, amikor megragadta a figyelmemet egy néhány soros szöveg, amely arról szólt, hogy a Dalai Láma 1959. március 17-én önkéntes száműzetésbe vonult. Szégyen vagy sem, én egészen eddig a pillanatig nem tudtam semmit erről, sem a tibeti kultúráról. A felismerés, hogy a Dalai Láma valójában már több, mint 50 éve elhagyta az országát, megdöbbentett, és valamiért annyira szíven ütött, hogy azonnal többet akartam megtudni róla. Emiatt vettem meg és olvastam el az életéről szóló írást.
Nem érzem magamat feljogosítva arra, hogy egy önéletrajzot a szó szokásos értelmében értékeljek, hiszen ki is értékelhetné egy élet történetét? Inkább amolyan ajánlás-féle lenne ez, egy rövidke bemutatása a könyvnek, amit érdemes kézbe venni. 

"Nem valami szentséges, szakrális dolog az, ha bolygónkra ügyelünk. Olyan, mintha saját házunkat tartanánk rendben." (280. oldal)

A Dalai Láma személyében egy nagyon szimpatikus, nagyon emberi figurát ismerhettem meg, és ismerhet meg minden olvasó, aki elfogadja a meghívást erre a rövidke időutazásra. Nagyon nyíltan, ragyogó intelligens humorral mesél, egy percig sem szégyelli a hibáit, még gyermekkori csínytevéseibe is beavat minket. Személy szerint ezeket a részeket szerettem a legjobban, annyira "közülünk valónak", földinek éreztem - emellett pedig jókat mosolyogtam öniróniáján.

"Emlékszem, hogy úgy hét-nyolc évesen, első vagy második dzsokhangi tartózkodásom idején alaposan lejárattam magam. A lent nyüzsgő tömeg látványa óriási izgalomba hozott, nagy merészen kidugtam a fejem a függönyön, s ez még nem volt elég, köpködni kezdtem rájuk; ma is látom, amint köpéseim nyálbuborékjai az odalenn földreboruló emberek fején csattannak. Örömmel kijelenthetem azonban, hogy azóta a dalai láma önfegyelme némiképp megszilárdult." (52-53. oldal)

Talán mégis az a legszimpatikusabb az ő személyében, hogy elbűvölően tiszta, már-már ártatlan a lelke, és hogy a világra és minden emberre nyitott. Ugyanakkor nem nevezhető naivnak sem, hiszen bár meglátta a Mao-féle kommunizmusban a lehetőséget, később bírálja az ideológiát és belátja, hogy ez, ilyen formában nem működőképes. A békés és irigylésre méltó belsőhöz meghökkentő éleslátás és realitásérzék párosul.

A Dalai Láma személyisége tehát egészen páratlan, a mi nyugati szívünknek-lelkünknek egy kissé talán elképzelhetetlen az a szemüveg, amin át a világot látja. Feddhetetlen vallási vezető, és a hazája érdekeit a végsőkig szolgáló politikus. Azonban nem csak miatta érdekes ez a könyv, sokkal inkább az életútja és a történelmi háttere miatt.

"Az érsekkel egyetértettünk abban, hogy a vallás és a politika összetartoznak, vagyis a vallásnak úgy kell szolgálnia az embert, hogy ne feledkezzen meg a valóságról. Nem elegendő, ha a hívő ember csak imáiba temetkezik, erkölcsi kötelessége az is, hogy tőle telhetően részt vegyen a világ gondjainak megoldásában." (212. oldal)

Ez az életrajz egy káprázatos utazás egy olyan kultúrába, ami a szemünk elől elzárva él évezredek óta. Egy keserédes történet elnyomásról, kitartásról, nemzeti öntudatról és egy jobb sorsa érdemes népről.
Egyaránt ajánlom a történelem szerelmeseinek, a tibeti kultúra iránt érdeklődőknek és mindenkinek, aki szeretne megismerni egy egészen más látásmódot.

"S bármekkora erőt is ad, ha az emberek érdeklődést mutatnak leigázott hazám és szenvedő honfitársaim iránt, bármennyire is megerősít abban, hogy folytatnom kell a harcomat az igazságért, ügyünk támogatóit mégsem „Tibet-pártiaknak” tekintem, sokkal inkább olyanoknak, akik az igazság pártján állnak." (209. oldal)

Képek forrása: (X) (X)

Top 5 disztópia, ha meguntad a sablonokat

A disztópia manapság egyre felkapottabb téma, kedvelt mind az írók, mind az olvasók körében. Leginkább az emberek félelmeire épít ez a műfaj, hiszen valahol mélyen mindannyiunkban benne van a félelem a világ végétől, attól, hogy a mostani életünk fenekestül felfordul - vagy nyomtalanul megszűnik létezni. De tud-e még bárki is újat mondani a témával kapcsolatban, tud- e bárki is egyedi ötletet felvetni most, hogy a piacot elárasztották az egy kaptafára ráhúzott könyvek?

Mindannyian belefutottunk már a tipikus sablonra épülő disztópiák egyikébe, még akkor is, ha esetleg nem akartuk, vagy nem is tudunk róla. Lássuk röviden, hogy mire is gondolok:

Adott egy kamasz korú fiatal, általában lány, átlagos életet él, esetleg szegény sorsú, kitörni vágyik. Adott egy rezsim, amellyel minden állampolgár elégedetlen, de senki nem mer cselekedni, senki nem meri feláldozni a megszokott, viszonylag nyugalmas életét. Ám ez a különlegesen bátor/ügyes/ravasz/tehetséges fiatal fellázad, és néhány társával együtt harcba indul az elnyomói ellen. Minél fiatalabb az illető, annál hihetőbb a történet, ugyebár...Lesz itt minden: vér, szerelmi háromszögek még rosszabb esetben sokszögek, kiképzések, háború, dráma, utazás, családtól elszakadás stb. A végén persze a maroknyi, tinikből álló csapat győzedelmeskedik, és a világ újra egy happy hely lesz. (Ez nem mindig adott, de a többi része stimmel) 

Nem tudom, ki hogy áll ehhez, de én nagyon meguntam. Szeretem a disztópiákat, az egyik kedvenc témám, nagyon érdekelnek az emberi reakciók, sorsok, illetve vevő vagyok minden új ötletre. DE. Unom azt, hogy már a könyv elején tudom, mi lesz a vége, unom a felesleges nyávogást és kínlódást, unom az egysíkú karaktereket. Nem egy ilyen könyvhöz volt szerencsém az elmúlt pár évben - pl. Az Éhezők Viadala (erre mondani fogok egy sokkal jobb alternatívát), A beavatott, Az útvesztő bár az első rész nem volt rossz, a másodikról jobb nem beszélni, a harmadikra nem is pazaroltam az időmet, a Cinder stb, stb sorolhatnám a végtelenségig. Persze, nem rossz könyvek ezek, de egy idő után semmilyen izgalmat nem tartogatnak, megmaradnak az átlagos, egyszer elment kategóriában.

Ha szeretitek a témát, és valami másra, valami jobbra vágytok, íme az én nagy kedvenceim. (A sorrend abszolút random)

Cormac McCarthy - Az út

 

Kiadó: Magvető

Magyar megjelenés éve: 2010

Eedeti megjelenés éve: 2006
Eredeti cím: The Road
Fordította: Totth Benedek
Oldalszám: 286 oldal

Fülszöveg: 

„Ha ​​a fiú nem Isten igéje, akkor Isten sosem szólalt meg."
Hamu szitál folyton a láthatatlan égből, ahol a nap többé sosem mutatja meg arcát az elpusztult világnak. A „vég” után apa és fia bandukolnak éhezve és fázva az úton, keresve a maradék kis jót, ami túlélhette a pusztulást. Az anya már föladta a keresést. A férfi pisztolyában már csak két golyó van, ami kevés az ellenség legyőzéséhez, viszont éppen elegendő önmaguk legyőzéséhez és az Isten végső megtagadásához. Vajon mikor tudnak teljesen lemondani a reményről és vajon képes-e a férfi ennyire drasztikus módon „megmenteni” fiát a rosszabb haláltól? A Földön, ahol az emberi élet az utolsó, a ragadozók saját fajtájukra vetemednek. Apa és fia vérengző szerencsétlenek közt próbál eljutni az óceánpartra egy új élet reményében, és ha ez a vágyuk sem teljesül, legalább végre föladhatják… 

Ezt a könyvet csak akkor ajánlom, ha bírod a nyomasztó hangulatot és a kilátástalanságot, mert itt aztán nincs happy end, nincs megnyugvás, nincs semmi - csak a hamu, és az út. Cormac McCarthy olyan atmoszférát teremt egyedülálló könyvében, ami garantáltan szíven üt és rád telepszik, amitől hetekig képtelen leszel szabadulni. Ez egy nehéz olvasmány, és nem csak a témája és a hangulata miatt, hanem a formája miatt is - ugyanis az író teljes mértékben elhagyta a központozást. Akit ez zavar, bele se kezdjen, mert a végére vagy tönkremennek az idegei, vagy teleírja vesszőkkel a könyvet. Aki viszont képes mélyebb értelmében felfogni ezt az írói manővert, az mindenképp próbálja meg - ez a könyv különlegessége, és nem a hibája, a hangulat támpillére és megalapozója. 

Ez a könyv garantáltan nyomot hagy benned, elkeserít és ráébreszt arra, mi az igazán fontos az életben.

A könyvből nagysikerű film is készült, Viggo Mortensen főszereplésével. Érdemes megnézni, nagyon jól sikerült adaptáció.

Justin Cronin - A szabadulás trilógia

Kiadó: Cartaphilus
Fordította: Baló András Márton, Pék Zoltán

1. rész: A szabadulás

Magyar megjelenés éve: 2010

Eedeti megjelenés éve: 2010
Eredeti cím: The Passage
Oldalszám: 834 oldal

2. rész: A Tizenkettek
Magyar megjelenés éve: 2013
Eedeti megjelenés éve: 2012
Eredeti cím: The Twelve
Oldalszám: 648 oldal

  

3. rész: The City of Mirrors 

Sajnos még nem jelent meg magyarul, a legújabb értesüléseim szerint 2017. áprilisára várható.

Nagyon érdekes, hogy ennek a könyvnek sincs akkora hype-ja, mint pl. Az Éhezők Viadalának, amiben vödörrel öntik a nyakunkba a "cuki pasikat" és a brutálisnak gondolt csatákat. Hogy ennek mi az oka - erre van kereslet a fiatal és naiv lányok körében, van filmadaptációja, vagy egyéb -, abba nem mennék bele, és nem is igazán tudom a választ. Viszont nagyon szomorú vagyok emiatt, mert ez a sorozat a legnagyobb kedvencem és sokkal nagyobb rajongótábort érdemelne. 

"Mielőtt a Sehonnan Jött Lány lett belőle, aki csak úgy besétált, az első és utolsó és egyetlen, aki ezer évig élt, mindössze egy Amy nevű iowai kislány volt, Amy Harper Bellafonte." Így kezdődik Justin Cronin disztópiája, amire a legjobb a szó a monumentális. Ez egy ezer évet felölelő sorozat, amely egyidős a főszereplőjével - Amy ugyanis az egyetlen lány a világon, aki ezer évig élt. Nem szeretnék semmit elárulni a történetről, mert nem lehet úgy bemutatni, hogy ne lőjek le semmilyen spoilert. A fülszöveget sem ajánlom olvasásra, mert rengeteg mindent elárul a könyvről, és ez erősen ronthatja az élményt. Mesélhetek viszont arról, hogy szerintem miért is annyira kiemelkedő ez a regény.

Ha ezt a könyvet kinyitjuk, egy, a legapróbb részletekig kidolgozott világba csöppenünk, ami nem rögtön a jövőbeli világba repít minket, hanem az elején kezdi a mesét - hogyan lett vége a világnak, amit ismertünk? -, és csak ezt követően vezet be minket abba, amivé az emberiség vált. Végre egy könyv, ahol nem csak következmények vannak, hanem okok és folyamatok is. Szerintem ez a részletesség az egyik legnagyobb erőssége, ennél kidolgozottabb könyvet még nem olvastam a kategóriában. A karakterek élőek, annyira háromdimenziósak, hogy szinte lelépnek a lapokról. Az események pörgősek, néhol váratlanok, néhol humorosak, néhol szívet szaggatóak- és minden nagyon-nagyon emberi.

Hugh Howey- A siló/A műszak

Kiadó:Könyvmolyképző
Fordította: Rákócza Richárd, Varga Tibor

1. rész: Holston
Magyar megjelenés éve: 2013

Eedeti megjelenés éve: 2011
Eredeti cím: Wool
Oldalszám: 60 oldal

2. rész: Megfelelő méret
Magyar megjelenés éve: 2013
Eedeti megjelenés éve: 2011
Eredeti cím: Proper Gauge
Oldalszám: 120 oldal

3. rész: Kivetve
Magyar megjelenés éve: 2013

Eedeti megjelenés éve: 2011
Eredeti cím: Casting Off
Oldalszám: 134 oldal

4. rész: A megoldás
Magyar megjelenés éve: 2014
Eedeti megjelenés éve: 2011
Eredeti cím: The Unraveling
Oldalszám: 184 oldal

5. rész: A hajótörött
Magyar megjelenés éve: 2014

Eedeti megjelenés éve: 2012
Eredeti cím: The Stranded
Oldalszám: 296 oldal

6. rész/A műszak 1. rész: Örökség
Magyar megjelenés éve: 2014
Eedeti megjelenés éve: 2012
Eredeti cím:First Shift: Legacy
Oldalszám: 190 oldal

7. rész/A műszak 2. rész: Rendelkezés
Magyar megjelenés éve: 2014

Eedeti megjelenés éve: 2012
Eredeti cím: Second Shift: Order
Oldalszám: 190 oldal

8. rész/A műszak 3. rész: Szerződés
Magyar megjelenés éve: 2014
Eedeti megjelenés éve: 2012
Eredeti cím: Third Shift: Pact
Oldalszám: 226 oldal

9.rész: Dust

Magyarul sajnos még nem jelent meg.

Spoilermentes értékelés az Örökségről.

Sosem hittem volna, hogy egy 60 oldalas könyv annyira beránt, ahogy ezt a Holston tette. 60 oldal...komolyan, nevetséges kiadni egy ilyen hosszúságú rövidségű könyvet, ugyan mi történhet 60 oldalban? Elárulom, sok minden. Howey legnagyobb erőssége ugyanis, hogy képes egy-egy rövidke könyvbe annyi eseményt, kérdést és sokkot sűríteni, hogy a végére csordultig telik az agyad. Néha nagyon haragszom rá, amiért nem képes írni egy jó kis féltéglát, mert ebből a világból sosem elég.

Képzeld el! Képzeld el, hogy a föld mélyén élsz egy hatalmas silóban, egy apró, önellátó társadalomban. Képzeld el, hogy az egész életedet ide bezárva éled le, és csak egy képernyőn át láthatod a külvilágot- de soha nem léphetsz ki a falak közül. Ne tegyél fel kérdéseket, csak fogadd el, hogy kint meghalsz, bent viszont leélhetsz egy teljes, egész életet. Ha szerencséd van, és nyersz a lottón, akár még utódot is hagyhatsz hátra, miután eltemettek a termőföldbe. Tudnál így élni? 

A sorozat persze ennél ezerszer komplikáltabb és összetettebb, de a spoilereket megtartom egy másik alkalomra. A műszak sorozat közvetlenül kapcsolódik A silóhoz, ez azonban egy előzmény trilógia, amit csakis az eredeti után érdemes elolvasni, mivel számos olyan kérdést válaszol meg, amely A silót válasz nélkül teszi igazán izgalmassá - erről írtam a korábban linkelt bejegyzésben is.

Hugh Howey egy merőben új elképzelést vetett papírra, egy fantasztikusan egyedi univerzumot alkotott, amely minden részben egyre tágul és egyre több kérdést vet fel. Páratlanul izgalmas történetvezetésével, hatásos függővégeivel képes elérni, hogy gondolkodás nélkül kapkodj az újabb kötetek után. Csak az a kár, hogy ilyen vékonyak. Már maga a történet üteme, sodrása is egészen új, éppen a rövid részek miatt, egyáltalán nem hasonlít a megszokott, néhány részes sorozatok hangulatvilágához. Garantáltan nem hagy hidegen, rengeteg gondolatot fog ébreszteni benned, megrendít és lenyűgöz.

Takami Kósun - Battle Royale

Kiadó: Ulpius-ház egy a kevés értelmes ulpiusos könyv közül..., illetve hamarosan érkezik az új kiadás a Művelt Nép Kiadó gondozásában.
Magyar megjelenés éve: 2006

Eedeti megjelenés éve: 1999
Eredeti cím: バトル・ロワイアル
Fordította: Mayer Ingrid
Oldalszám: 738 oldal

Kissé kilóg a sorból, ugyanis ez nem a szokásos értelemben vett disztópia, a műfajra csupán utalások vannak. Bevallom, mikor először olvastam, nagyon fiatal voltam (néha eltűnődöm, hogy kicsit túl fiatal ehhez, sokáig rémálmok gyötörtek és alig mertem ránézni a könyvre :D), 14-15 éves, és fogalmam sem volt róla, hogy ez a műfaj egyáltalán a világon van, arról meg pláne, hogy a Battle Royale is ide sorolható. Igazából én abban a hitben éltem, hogy ez az őrület valahol a világon megtörténhet, és nem raktam össze, hogy igazából ez egy negatív jövőkép. 

Tudom, úgy tűnik, mintha Az Éhezők Viadala rossz hírét akarnám kelteni, mivel folyton ezzel példálózom, és lehet, hogy van is benne valami, bocsi. :D Szóval, ha Az Éhezők Viadaláról azt gondoltad, hogy brutális, kegyetlen, véres, rémisztő...akkor egy lekvár vagy és messzire kerüld el ezt a könyvet. A Hunger Games (hogy ne legyen már annyi szóismétlés) bevallottan ennek a regénynek a mintájára készült - és én még azt is bevallanám, hogy a sokkal gagyibb, lebutított, "gyerekbaráttá" tett verziója. A Battle Royale története hasonló (szóval, khm, nem hasonló, hanem ez az eredeti, csak hogy biztosan tisztázva legyen a dolog): valahol a távol-keleten élő közvetítéses műsort rendeznek minden évben, amelyben egy random elrabolt tizedik osztály egymást gyilkolja halomra. Csak egy diák maradhat életben - a győztes. Aki ellenkezik, meghal. Aki nem - hát, előbb- utóbb az is. Takami Kósun nem kispályás, ha a leírásokról van szó: egyetlen szereplőt sem hagy veszendőbe menni, szépen, lassan, idegtépően gyilkolja le az összeset, kinek-kinek másfajta halálnemet szánva. Vannak, akik már az elején feladják, azonban akad néhány mindenre elszánt fiatal is, akik eldöntik: drágán adják az életüket - vagy megnyerik a játékot. A könyv Nanahara Súja, Kavada Sógo és Noriko Nakagawa és főszereplésével zajlik, ám az író a többiek történetét is részletesen elénk tárja. Sok diák nagyon leleményes, szerethető karakter, bizony könnyen az olvasó szívéhez nőnek, ezért igazán megterhelő olvasmány ez. Nekem eleinte nagyon nehéz volt követni a japán neveket, azt se tudtam, ki kivel van, ki él és ki nem, ezért nagyon hasznosnak találtam a könyv elejében található osztálynévsort - itt ceruzával irkáltam, hogy ki halt meg, ki hány emberrel végzett stb. Kicsit beteg, de mindenképpen hasznos. :D 

Ódákat zengenék arról, hogy mennyire jól van megírva, mennyire részletgazdag (az ember szinte hallja a sarló pendülését, amint elvág egy torkot...), mennyire borzongató és mennyire brilliáns ez a könyv, de erre úgyis csak akkor fogsz rájönni, ha elolvasod. Szóval hajrá, készítsd az idegeidet!

Erősen fontolgatom a sokadik újraolvasást, szóval maradjatok velem ;)

Készült belőle film is, én nem láttam, de az elmondások alapján nem sok köze van a könyvhöz, ezért nem is tervezem, hogy megnézem.

Julianna Baggott - Tiszták 

Kiadó: Egmont-Hungary
Magyar megjelenés éve: 2012

Eedeti megjelenés éve: 2012
Eredeti cím: Pure
Fordította: Varga Csaba Béla
Oldalszám: 568 oldal
Fülszöveg (spoileres):

Pressia ​​hétéves volt a Robbanások idején, amikor az egész addigi világ megsemmisült. Már nem emlékszik sem a szüleire, sem születésnapi ajándékokra. A nagyapjával él egy romos üzlethelyiség hátsó raktárában, és csak a porig égett házakat, a kétségbeesetten túlélni próbáló embereket, a levegőben kavargó hamut és port, a mutánsokkal vívott harcot ismeri. Éjszakánként egy szekrényben elbújva arról ábrándozik, hogy egyszer talán visszatér a régi világ, vagy legalább valahogy bejuthat a Kupolába, ahol a szerencsés kevesek, a Tiszták élhetnek, akik sebhelyek nélkül vészelték át a világ pusztulását.
Eközben a Kupolában Partridge, a Kupola egyik legbefolyásosabb vezetőjének fia úgy érzi, megfojtja a szigorú új rend, ráadásul hiányzik neki az édesanyja, aki sohasem jutott be a Kupolába. Így, amikor rájön, hogy az anyja esetleg még életben lehet, elhatározza, hogy az életét kockáztatva megszökik, hogy megtalálja.
A romok között négy fiatal vívja élethalálharcát a szörnyetegek és egy gonosz, embertelen hatalom ellen. Miközben feltárul előttük a múltjuk, minden erejükre és bátorságukra szükségük van ahhoz, hogy életben maradjanak és megmaradjanak embernek.

 

Vérzik a szívem ezért a sorozatért, a kiadó ugyanis egy rész után elkaszálta - valószínűleg ezért jutottam hozzá 1000 Ft-ért a CBA-ban két évvel ezelőtt. Csak akkor ajánlom, ha tényleg jó angolos vagy, mert én nekiálltam a második résznek eredeti nyelven, de sajnos beletört a bicskám. 

Tudom, szembe köpöm saját magamat, hiszen itt is csak "tinik megváltoztatják a világot" felállás van, de annyira szerettem ennek a könyvnek az ötletességét, hogy képtelen vagyok megválni tőle, annak ellenére, hogy sok hibája van. A fülszöveg nem mond túl sokat a történetről, csak egy újabb sablont látunk magunk előtt, de ha ezt le tudjuk küzdeni, egy nagyon jó könyvet kapunk cserébe. Eszméletlen jól kidolgozott világfelépítés, szerethető karakterek, sötétség, vér és küzdelem, emellett pedig az írónőnek sikerült úgy humort csempésznie a nyomasztó és nehéz sorok közé, hogy nem erőltette a poénkodást. Egy nagyon jól összerakott, meglepő ötletekkel és fordulatokkal teli történet ez, ami megérdemelné, hogy teljes sorozattá válhasson magyar nyelven is.

Azoknak ajánlom, akik nem szeretnének teljes mértékben megszabadulni a disztópia sablontól, mégis olvasnának valami igazán eredetit. 

Remélem, sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket, és megpróbálkoztok ezekkel a fantasztikus könyvekkel. Ha csak az egyiket is elolvassátok, többé nem vágytok majd a szokásos sablonokra.
Olvastad már valamelyiket? Ha igen, tetszett? Miért/miért nem? Tudsz még hasonló, "különleges" disztópiát ajánlani?

  
Képek: moly.hu