2020. február 23., vasárnap

Igaz Dóra: Nyár, nagyi, net


Kiadó: Pagony 
Megjelenés éve: 2016 
Oldalszám: 86 oldal 
Illusztrálta: Horváth Ildi

A történetről

Berci nem akar nyáron sem karatetáborba, sem nyelvtanfolyamra menni. Igazából nincs semmi máshoz kedve, mint számítógépezni. A szülői ítélet: egy szünidő a nagyinál, vidéken, jó levegőn. De mi történik, ha kiderül, hogy nagyinak egy egészen szuper tabletje van, és egyáltalán nem is haragszik a számítógépezésért?

Véleményem


A mai gyerekeket megérteni már az én generációmnak sem egyszerű, hiszen a mi gyerekkorunk és az övék közt is hatalmas a különbség. Azt mondják, ők már okostelefonnal a kezükben születtek, ösztönösen kezelnek minden érintőképernyős felületet, és még azelőtt megtanulják használni a távirányítót, mielőtt beszélni kezdenének. Ez valahol rémisztő és szomorú, hiszen mi, akik még az utcán játszva, sokat olvasva, kóborolva nőttünk fel, pont ilyen kalandos gyerekkort kívánnánk nekik is. Ugyanakkor a fejlődést nem lehet megállítani, el kell fogadnunk tehát, hogy azok, akik most élik a gyerekkorukat, mindenképp találkozni fognak a technológiával, kisebb-nagyobb mennyiségben. Rajtunk áll, hogy megtanítsuk nekik, hogyan kell értelmesen, biztonsággal, és mértékkel használni az okos eszközöket. Nekünk kell megmutatnunk azt is, hogy mi minden van a képernyőn túl, az őket körülvevő valódi világban - erről szól Igaz Dóra zseniális gyerekkönyve.

"A vigyor még szélesebb lett Berci arcán. Elég régen hallott olyat, hogy a számítógép jó dolog. Otthon csak azt nyomják anyáék, hogy tedd már le azt a vackot, tedd már le azt a vackot, tedd már le azt a vackot..." /19. oldal/

Éppen néhány napja olvastam egy cikket, ami arról írt, hogy hiába tiltjuk az okos eszközök, számítógép, laptop stb. használatát, ha csak eddig terjed a dolog. Alternatívát kell kínálnunk a gyerekeknek - hiszen "ha nem számítógépezhetek, akkor mégis mit csináljak?" A legtöbb szülő, nagyszülő itt bukik el. (Pontosabban ott, hogy ugye valakitől látja a gyerek a telefonnyomkodást, valakitől megkapja karácsonyra-szülinapra az eszközöket. Utána ugyanez a valaki tiltja a használatukat. Én is összezavarodnék a gyerekek helyében.) Foggal-körömmel küzd a képernyők ellen, de közben nem mutatja meg, hogy mi más érdekes van még a világon ezeken kívül. Pedig mennyi minden van! A könyv főhősének nagymamája kiváló pedagógiai érzékről tesz tanúbizonyságot, mikor megmutatja Bercinek ezeket az alternatívákat, de közben nem veszi el tőle az egyetlen dolgot, amiben jó, és amivel szeret foglalkozni.
Így tanítja meg Berci a szomszéd utcában lakó Erzsi néninek a számítógép használatát, keres recepteket az ebédhez, és toboroz virtuális szurkolótábort a nővére karate versenyére. Miközben az online világ sem marad ki az életéből, egyre nyitottabbá válik a valóságra, ami egyáltalán nem olyan unalmas, mint ahogy elképzelte. Hiszen ha az interneten nevelt kutya izgalmas, a valódi (akit egyébként Wifinek hívnak) még ezerszer olyan jó, és bár jó játék a Fifa16, sokkal érdekesebb megnézni egy igazi focimeccset. A nyár végére még az is kiderül, hogy Erzsi néni tyúkjai legalább olyan jó - sőt, jobb! - tojást tojnak, mint amilyet a boltban lehet kapni.

"Ránézett a nagyira. Nagyi nagyinak látszott. Olyan klasszikus nagymamának. Almás pitésnek." /19. oldal/

Berci nagymamája látszólag teljesen átlagos, klasszikus nagyi, ám a felszín alatt sokkal több rejlik, mint amit a kisfiú elsőre elképzel. Berci mamája ugyanis menő! Amellett, hogy ő süti a legjobb almás pitét, és ő készíti a legízletesebb ebédeket, nem tartja hülyeségnek a számítógépet, nem neveti ki Bercit a félelmei miatt - még a sajátjait is beismeri! -, nem kezeli az unokáját tudatlan gyerekként, és ami a legfontosabb: nagyon is érti Bercit. Mellette a kisfiú életében először érezheti azt, hogy ő is tud újat mutatni, rá is szükség van. Bebizonyítja, hogy a számítógép nem ördögtől való, és megmutatja Bercinek, hogy nem csak játékra lehet használni.
A nagyinál Berci végre nem a legkisebb, legbénább, leghaszontalanabb gyerek a családban, hanem nagyon is hasznos, értékes és egyenrangú. Nagyi elfogadja Bercit olyannak, amilyen, és ettől a kisfiú is elkezdi elfogadni saját magát.

"Berci elvörösödött. Felnőttek nem szoktak neki megköszönni semmit. Azt meg főleg nem, ha a számítógéphez nyúl." /23. oldal/

Berci nagymamája olyan megértéssel fordul a kisfiú felé, ami minden gyereket megilletne, és ez egy nagyon fontos tanulság a könyvet olvasó felnőttek számára. A mai világban a szülőknek sokszor nincs idejük, energiájuk odafigyelni a gyerekeik apró-cseprő (de attól még nagyon is létező!) problémáira, vagy éppen bele sem gondolnak, mi állhat egy-egy jelenség hátterében. Gyakran könnyebb büntetni az okozatot, mint utánajárni az okoknak, kiváló példája ennek Berci félelme, aki - talán a sok ijesztő játék miatt, amit felügyelet és szabályozás nélkül letölthet a netről -, esténként fél a sötétben.

"Azt anya meg apa sosem kérdezte meg, miért nem akar felkelni. Azt mondták, lusta. És Berci rájuk hagyta. Egyszerűbb volt, mint elmagyarázni, hogy álmos, nagyon-nagyon álmos. És azért álmos, mert nem tud aludni éjszaka. Mert ha az ember fél, akkor nem tud aludni." /40. oldal/

És ami talán ennél is fontosabb: végre Berci is érti a nagyit. Többé már nem az a poros, fejkendős öregasszony, aki a képzeletében élt, hanem hús-vér ember, akinek félelmei és érdeklődési köre van - ami közelebb áll a kisfiúéhoz, mint azt valaha hitte volna. Azt gondolom, nagyon lényeges dologra tanít ezzel a regény: ne hagyjuk magára az idős rokonainkat, fordítsunk időt a megismerésükre. Hiszen ki tudja, talán jó nagy meglepetéseket tartogatnak.

A könyvet Horváth Ildi nagyon kedves, hangulatos, fekete-fehér illusztrációi gazdagítják. Ha gyerek lennék, és nem könyvtári lenne a könyv, biztos kedvet kapnék egy kis színezéshez - amolyan őskövület módjára, ceruzával, nem digitálisan.

A Nyár, nagyi, net egy lenyűgöző érzékenységgel megírt, humoros és  hangulatos könyv, ami anélkül világít rá a generációs szakadék kérdésére, és a 21. század gyerekeit érintő kisebb-nagyobb problémákra, hogy didaktikussá válna. A kötet témája nagyon aktuális, a stílusa kiemelkedően jó, karakterei szerethetők és fejlődőképesek. Nem csak netfüggőknek ajánlott.