Hugh Howey- Örökség

A könyvről 

Kiadó: Könyvmolyképző
Magyar megjelenés éve: 2014

Eredeti megjelenés éve: 2012
Eredeti cím: Shift - First Shift: Legacy
Fordította: Varga Tibor

Oldalszám: 190 oldal

Sorozat: A siló 6./A műszak 1.

Aztabetyármindenségit neki! Nem vagyok benne biztos, hogy képes vagyok egy összeszedett bejegyzés megírására, és ilyesmit csak a nagyon jó könyvek tudnak kiváltani bennem. És már megint bajban vagyok, mert 5 pontot is adnék, meg nem is. A fejem közel áll egy világméretű robbanáshoz, és én hülye még képes vagyok meglepődni ezen, pedig A silón edződtem. Hugh Howey, te átkozott gazember, már megint hülyét csináltál belőlem. 

Ezen remek bevezető után lássuk a jól megfontolt haha, persze, most fejeztem be, azt se tudom, hol vagyok :D véleményemet.

Közel(?)jövő

A történetről most nem mondanék semmit, mert így is olyan rövid a könyv, hogy kár lenne bármit is elárulni róla. Javaslom mielőbbi olvasásra. Ha nem olvastad A siló sorozatot, akkor sem kell elfordítani a fejed, próbálok úgy írni, hogy arra nézve is spoilermentes legyen, illetve hogy annak is érdekes legyen a bejegyzés, akinek gőze sincs Howey úr munkásságáról.

Mindazonáltal javaslom, ha neki akartok látni az egész sorozatnak (magyarul jelenleg 8 rész, a Dust megjelenésére pedig nagyon-nagyon epekedve várunk khmkhm Könyvmolyképző :D), mindenképpen A silóval kezdjétek, még akkor is, ha ez egy előzménynek álcázott sorozat. Nem véletlen a megjelenési sorrend, és nem azért kaptuk ezeket az előzmény könyveket, hogy az író minél több pénzt bezsebelhessen na jó, lehet, azért is, de ezt nem feszegetném, hanem főként azért, hogy A siló után még egyszer jól pofán csapdoshasson minket és röhöghessen a kis vitorlás hajójáról igen, követem facebookon, van neki...szívesen az árát...:D, hogy haha lúzerek, mindig én maradok az okosabb. Ahhoz, hogy megértsük A siló történéseit, el kell olvasnunk ezt a sorozatot, és szerintem ha néhány dologra előbb fény derülne (értsd: ha előbb A műszakot olvasnánk), kevésbé lenne hatásos. Szóval, újoncok, silóra fel, a többiek pedig kövessenek! :D

Arról, hogy miért kerültem sokkos állapotba

Nem árulok el nagy titkot - akárki láthatja, aki csak kinyitja a könyvet - azzal, hogy két idősíkon játszódó történetről van szó. Azonban a szokásos jelen-jövő/múlt helyett mindkét szál a jövőben fut, az egyik kevésbé távoli jövőben (2049-52), a másik pedig a számunkra még kicsit lehetetlennek tűnő 2110-ben. Nincs semmi hatásvadászat benne, logikus rendszert követve az egyik fejezet az egyik idősíkkal foglalkozik, a másik a másikkal, szép szabályosan van felépítve. A könyv terjedelméhez képest nagy időt ölel fel, hiszen a "közelebbi jövő" esetében 3 év telik el - ez egy 190 oldalas könyv esetén szerintem nem kimondottan megszokott. A siló cselekményéhez képest valószínűleg még 2110 is "korán" van, sajnos nem tudtam megállapítani, hogy mennyivel járunk az eredeti sorozat történései előtt. A silóban feltűnt (megszeretett/meggyűlölt/G.R.R.Martin mintára megszeretett+elhalálozott) szereplők közül éppen ezért senkivel nem találkozunk. 

A fejezetek rövidek, a könyv egyébként is kicsi a "normális" könyvekhez képest, ez a kettő pedig pörgőssé teszi, könnyen olvashatóvá teszi, hiszen nem kell órákig keresgélnünk az adott fejezet végét, hogy végre megpihenhessünk egy kicsit. 

Ismét részesei lehetünk Howey zseniális történetvezetésének, aki szerintem azzal a képességgel született, hogy ösztönösen tudja, hol kell abbahagyni egy történetet ahhoz, hogy az olvasók térden állva könyörögjenek kegyelemért. A könyv az utolsó fejezetekhez közeledve pörög fel igazán, bár végig ott ül a levegőben a baljóslatú hangulat, de ekkor érkezik el igazán az a fázis, amikor ez a hangulat kiteljesedik és értelmet nyer. És a vége aztán akkorát üt, hogy a fal adja a másikat. 

Nagyon örültem, hogy végre kicsit többet megtudhatunk a siló keletkezési körülményeiről na tessék, mégis elárultam valamit, de hát mi másról szólna egy előzmény sorozat, nem?, fény derült néhány titokra, ugyanakkor kelőképpen kevésre ahhoz, hogy az ember rögtön kapkodjon a következő rész után, hátha...Szóval most én is ezt fogom tenni. :)

 
Arról, hogy miért akartam lepontozni

arról, hogy végül miért nem sikerült, már írtam...

 

Túl rövid. Komolyan, ennyi jár, 190 oldal? Annyira rövid, hogy alig volt idő megismerni, vagy egyáltalán megkedvelni a szereplőket, szóval különösebben nem kerültem közel senkihez. (Ami persze itt nem biztos, hogy hátrány, ki tudja, mikor dobják fel a talpukat :D)   

A másik, ami nem igazán esett jól, hogy rövidsége ellenére nem haladtam vele olyan lendületesen, ahogy szerettem volna. Az eleje vontatott volt, kicsit untam is, azt se tudtam igazán, hogy mi történik. Szóval kicsikét ez fáj, hogy nem tudtam a kezdetektől belehülyülni a történésekbe és nem éreztem kínt, mikor le kellett tennem.

Ami a leges-leges-leges és meg extra-giga fokozásai ennek legjobban irritált: Donald és Helen párbeszédei. Engem olyan szinten ki lehet akasztani ezzel az állandó kicsimezéssel, drágámozással, édesemezéssel, hogy legszívesebben vernem a fejem az író fejét a falba. Most komolyan, ha annyira be akarom mutatni, hogy milyen meghitt, bensőséges a házasságuk, nehogy már ezzel akarjam érzékeltetni. Rémes, komolyan, akármit mondtak egymásnak, valamelyik becézést mindig hozzá tették. Minden. Egyes. Kegyetlen. Alkalommal. És ez fájt, bocsi.

Összegzés

Kedvenc idézet: Nem kimondottan idézhető könyv, ezért nincs.

A cím: Nem kell semmit hozzáfűzni, erről szól, tehát így hívják. Pont, mint a mákos tészta. :D

A borító: Szerettem A siló borítóit is, tetszik ez az képernyős megoldás, aki olvasta, tudja is, hogy nem véletlen. Letisztult, egyszerű, mégis figyelemfelkeltő. Mellesleg nagyon jó kézbe venni, olyan kis aranyos, jó fogású könyv. :D Egyedül a HardSelection rikító logóját sajnálom, mert az abszolút nem néz ki jól rajta. 

Értékelés: Tudom, leírtam, miért nem tökéletes, és igazából én is 4 agyat akartam neki adni, de a végére annyira felpörgött és annyira ellehetetlenítette, hogy bármi mást kezdjek el olvasni, hogy megérdemli az ötöt. Számomra azok a könyvek a legjobbak, amik után alig térek magamhoz, és ez minden hibája ellenére is egy ilyen könyv.

 

Képek: saját