Filléres könyvek őszi estékre

Az a helyzet, hogy ahogy "öregszem", egyre jobban szeretem az őszt. Nem tudok elképzelni hangulatosabbat a kandalló persze van, akinek csak olajradiátor jut khmkhm előtt kucorgó, forrócsokit/kávét/teát kortyolgató, olvasós estéknél, miközben kint a szél dühödten tépázza a fákat és hordja a leveleket, netán az eső veri az ablakot. 

Tudom, baromi aktuálisnak tűnök így szeptember végén ezzel a listával, de most jönnek csak az "igazi" őszi esték, szóval úgy gondolom, abszolút időben vagyok. Úgy döntöttem, összeállítok egy filléres olvasmánylistát ezekre az otthonos őszi estékre. Az alábbi könyvek szinte minden családban, illetve könyvtárban megtalálhatóak, vagy ha nem, potom pénzért be lehet őket szerezni egy antikváriumban. Így akkor is jókat olvashatsz, ha éppen az iskolakezdés, vagy a korai ajándékbeszerzés földhöz vágta a költségvetést. :) Igyekszem mindegyik könyvhöz beszerzési linket is csatolni, hogy könnyebben megtalálhassátok őket. Próbáltam úgy összeválogatni a listát, hogy mindenki megtalálja benne a kedvére valót.

Az alábbi könyvek számtalan kiadást megéltek, évtizedeken, sőt évszázadokon át a köztudatban maradva - örök klasszikusok, amiket érdemes megismerni.

Romantikus lelkeknek

Borongós hangulatú verzió

Beszerezhető az Antikvarium.hu-n. Ez a példány nagyon tetszik, ha nem lenne meg, biztos, hogy lecsapnék rá :D

A legőszibb van ilyen szó? Ha nincs, most már van :D olvasmány ever. Mondjuk tavasszal olvastam, de annyi baj legyen - úgyis érik az újraolvasás. 
Ha egy hamisítatlan, 19. századi romantikus regényre vágysz, ne is keress tovább! De ne gondold, hogy egy újabb Jane Austen-féle bálozós, úrilányos, happy endes történetbe futottál bele! Ez a könyv más, bár a kor és a téma hasonló, a hangulat merőben eltér. A fiatalabb Brontë nővér ugyanis egy olyan borongós, kissé nyomasztó atmoszférát teremt, aminek a hatása alól hetekig nem tudsz majd szabadulni. Pont, ahogy a cikk bevezetőjében írtam: a szél üvöltve veri az ablakot, zuhog az eső, a kandallóban ropog a tűz, az angol lápon pedig kísértetek kóborolnak. Különleges elbeszélésmódjával, gyönyörű szavaival, több generáción átívelő szerelmi történetével elvarázsol, összetöri a szíved, aztán még jól meg is tapossa. Ha fel akarsz ülni egy érzelmi hullámvasútra, csak kezdd el olvasni ezt a könyvet.

Egy idézet: 
"Ő sokkal inkább én, mint jómagam. Bármiből van is a lelkünk, az övé s az enyém egy." 

Ha tetszett a könyv, nézd meg valamelyik filmadaptációját is! :)  
 

Boldog szerelmes-kalandozós verzió

 

Elérhető az Antivarium.hu-n, már 240 Ft-tól.

Igazából ebben a kategóriában nagyon sok Jókai-művet lehetne ajánlani, de nekem örök kedvencem marad az Egy az isten. Lépj be ebbe a csodálatos mesevilágba, ahol a jó elnyeri jutalmát, a gonosz megbűnhődik, a boldog befejezés pedig garantált! A regényben végigkövetheted Blankát és Manassét a komorságában gyönyörű Rómától egészen a csodálatos, mesebeli erdélyi faluig, Torockóig, ahol kétszer kel fel a nap, és ahol az ember életében csak egyszer szeret. Jókai meseszerűen szőtt, intelligens humorral átitatott történetében végig ott ólálkodik a remény, bármilyen megpróbáltatásokat is kell elszenvednie a két főhősnek.

Egy idézet: 
"– Hála legyen a mindenhatónak – mondá Gábor is Manassénak – csakhogy már vége van! Soha életemben még így nem untam magamat.
– Bátyám, ne mondja hangosan – csitítá Manassé. – Ez Palestrina zeneműve volt.
– Mindjárt tudtam, hogy valami zsidó nóta – igazolá magát Gábor úr (akinek Palestrina vagy Palesztina nem tett különbséget.)"

 Ha garantált nevetésre vágysz...

Megtalálható az Antikvarium.hu-n.
 
...Szerb Antal műveivel nem foghatsz mellé. Valójában ajánlhatnám szinte bármelyik könyvét, de A Pendragon legenda szerintem az egyik legviccesebb magyar könyv a klasszikusok közt. Szerb Antal humora olyan intelligens, olyan briliáns, hogy az ember először csak tátja rá a száját, aztán hirtelen arra eszmél, hogy képtelen abbahagyni a vigyorgást a könyv felett. Ez a könyv egy angol főúri környezetbe helyezett rejtélyes-nyomozós kalandregény, magyar főszereplővel, ami megborzongat és megnevettet mindenkit, aki a kezébe veszi. Szerb Antal feltalálta Dan Brownt, mielőtt megszületett volna azért ne számítsatok egy Da Vinci-kódra :D, és egy évszázaddal előre megalapozta az összes Scooby Doo részt :D Olvassátok, élvezzétek, és ne vegyétek túl komolyan! :)

Egy idézet:
"– Na jó, hát szóval magyar… Nem rossz nemzet. És milyen nyelven beszélnek a magyarok?
– Magyarul.
– Mondjon valamit magyarul.

"Mikor az ég furcsa, lila-kék
S találkákra mennek a lyányok,
Óh, be titkosak, különösek.
Ezek a nyári délutánok"

szavaltam Adyt, kissé megrendülve. Évek óta alig szóltam egy-két szót magyarul.
– Szép nyelv. De engem nem csap be. Ez hindusztániul volt, és azt jelenti, hogy „nemes idegen, az összes istenek papucsban táncoljanak minél előbb sírod fölött”. Mondták már nekem…"

Ha tetszett a könyv, nézd meg a belőle készült magyar filmet is Latinovits Zoltán és Darvas Iván főszereplésével!

Azoknak, akik az emberi lélek mélyére ásnának

 

Megtaláljátok a Reginkonyvek.hu oldalon. 

Ken Kesey elmegyógyintézetben játszódó klasszikusan nem könnyű olvasmány - nem könnyű belelátni a gondozottak fejébe, nem könnyű velük együtt tűrni az ápolók kegyetlenségét, nem könnyű eldönteni, ki az, aki igazán ápolásra szorul. Nem könnyű beleélni magad- és nem könnyű kívül helyezni magad az eseményeken. Felkavaró, megrendítő mű, amely bepillantást enged az emberi lélek legsötétebb bugyraiba. Alapvető emberi kérdéseket feszeget, úgy, mint a szabadság, az élethez való jog, a barátság szentsége, illetve annak a kényes kérdése: vajon hol a határ a normális élet és az őrület között. Érdemes többször is kézbe venni, bele-beleolvasni, mert ez tipikusan az a könyv, amit minél többször olvasol, annál többet értesz meg belőle.

Egy idézet:
"A mi csapatunk kicsi is volt, lassú is, és Martini folyton olyan tagoknak passzolt, akiket csak ő látott, senki más, úgyhogy az ápolók húsz ponttal ránk vertek." 

Ha tetszett a könyv, nézd meg a -szerintem- nagyon jól sikerült adaptációját, a fiatal Jack Nicholsonnal a főszerepben!

 

Krimi kedvelőknek

Megvásárolható az Antiklvarium.hu oldalon. 

Ki ne hallott volna már Sherlock Holmes-ról? Na, persze, az eredetiről, nem Benedict Cumberbatch-ről beszélek :D A sátán kutyája a kissé arrogáns, de vitathatatlanul tehetséges nyomozó és hű társa, Watson egyik leghíresebb esetét meséli el. Rejtélyekkel teli, fordulatos, izgalmas dedektívregény, ami annak idején, mikor olvastam, képes volt párszor a frászt hozni rám. Egyáltalán nem hosszú könyv, akár egy este alatt is könnyedén végig lehet olvasni. Érettségizőknek különösen ajánlom, nekünk anno - az egyik legkönnyebb és legélvezetesebb - tétel volt.

Egy idézet:
"– Szóval maga is hajlik rá, hogy természetfölötti okokkal magyarázza a történteket?
– Az ördög megbízottai lehetnek húsból és vérből valók, nem gondolja?"

Ha tetszett a könyv, bizony neki is van film verziója. ;) 

***

Úgy gondolom, ez a kis lista jól bizonyítja, hogy nem kell mindig a legújabb, "legtrendibb" könyveket megvennünk ahhoz, hogy megtaláljuk a számításunkat. Érdemes néha a klasszikus - és magyar!-  művekhez nyúlni, meg fogtok lepődni. :)

Mit gondoltok az összeállításról? Olvastátok már valamelyiket? Esetleg mindegyiket? Osszátok meg velem az élményeiteket! :) 
 

U.i.: Ha nincs még olyan menő Tekergők Térképe bögrétek, mint nekem felső kép, tudok egy helyet, ahol beszerezhetitek. ;) :) 

Első megjelenésem

Nagy meglepetés volt tegnap este, amikor A Sógornő küldött egy fotót az Ambrózy báró esetei facebook oldalról, aminek a legtetején - meglepetés!- az én bejegyzésem virított, több, mint 30 lájkkal. A homlokomra csaptam, hogy aha, akkor innen a sok látogató :D Ez életem első "megjelenése", és tudom, hogy nem egy nagy ügy, de annyira meglepett és meghatott, és annyira nagyon büszke vagyok, hogy muszáj megosztanom mindenkivel, aki erre téved. Bocsi-bocsi! :) 

Köszönöm Böszörményi Gyulának, hogy ilyen örömet okozott nekem! Cserébe hűséges olvasó leszek :D 

Sajnos a méretezés nem az igazi, de másképp lecsúszott az oldalról :/

Böszörményi Gyula- Leányrablás Budapesten

Ezt a bejegyzést A Sógornőnek ajánlom, aki felhívta a figyelmemet a sorozatra. Ha ő autogramot akar szerezni egy írótól, akkor az már jelent valamit - miután ez sikerült (persze a nehezebbik úton :D), tudtam, hogy nem hagyhatom ennyiben a dolgot. 
Remélem, azért Jókait is tudod majd szeretni. :D

  

A könyvről

Kiadó: Könyvmolyképző 

Kiadás: Szeged, 2015. 

Oldalszám: 334 oldal 

Sorozat: Ambrózy báró esetei 1.

A molyok szerint...

...a 32. legjobb romantikus könyv,
a 64. legjobb kortárs könyv és

a  7. legjobb krimi.
Jelenleg 94%-os az értékelése. 

Elöljáróban annyit, hogy ez volt életem első Böszörményi-könyve bár nem esküdnék rá, hogy úgy 10 éves koromban nem olvastam a Gergő és az álomfogókat, de arról sok emlékem nem maradt, de valószínűleg nem az utolsó, és itt nem csak a sorozat többi részére, hanem az író egyéb műveire is gondolok - ez pedig elég nagy szó. Persze, nem azért, mert én vagyok az akárki, és érezd magad megtisztelve, ha könyvedet olvasom :D Sokkal inkább azért, mert manapság ritkaságszámba mennek az igazán jó magyar írók, és egyre inkább azt veszem észre, hogy nem nyúlunk magyar szerzők könyveihez, ezért a legtöbben inkább külföldi álnéven kezdenek írni, hogy esélyük legyen néhány olvasót szerezni. Nekik azt javaslom, legyenek bátrak, és merjék felvállalni a magyarságukat, a magyar helyszíneket és szereplőket, mert igenis lehet maradandót alkotni anélkül, hogy a külföldieket majmolnánk. Böszörményi Gyula az élő példa erre.

A történetről

A Millenniumi Kiállítás Andrássy úti főbejárata

Hangay Emma, egy szelíd marosvásáhelyi könyvkereskedő idősebbik leánya Budapestre érkezik a rokonaihoz, hogy része lehessen az 1896-os millenniumi ünnepségeknek - azonban soha többé nem tér haza. Évekkel később, a századforduló évében, egy rejtélyes távirat nyomán 16 éves húga, Hangay Emília Mili követi nővére nyomait a fővárosba, ám ekkor még nem is sejti, milyen veszélyes kalandokban lesz része. A nyomozásban - egy szerencsés (?) véletlen folytán - segítségére lesz a fiatal báró, Ambrózy Richárd, aki éles eszével és mogorvaságával egyszerre nyűgözi le és bosszantja halálosan a tűzrőlpattant lányt.

Arról, hogy nem volt tökéletes

Bevallom, az elején kicsit kínlódtam vele. Persze, nem olyan atyaúristen mindjárt a falhoz vágom és rituálisan elégetem - módon, inkább az volt a problémám, hogy nehezen vettem fel a könyv ritmusát. Nekem nagyon fontos, hogy egy regény olvastassa magát, sodorjon el a történet, ne bírjam letenni, és kaparjam le a falat az izgalomtól. Itt ez nem mindig sikerült, volt, hogy napokig a közelébe se mentem, és ez különösebben nem is viselt meg. De aztán, nem is olyan sok fejezet után, elérkezett az áttörés pillanata, úgyhogy igazán nem róhatom fel ezt a kis botlást.

A másik, ami "rosszul érintett", hogy nem volt elég mellbevágó és kibogozhatatlan a könyv rejtélye. Elég hamar rájöttem bizonyos dolgokra, nem tudom, ezzel ki hogy volt, vagy mennyire volt célzatos az író részéről. Kicsit több rejtélyre vágytam volna, ha már krimiről beszélünk. Remélem, ezt a következő részekben megkapom. 

Arról, amiért mégis tökéletes volt 

Az EMKE kávéház

Muszáj ódákat zengenem arról a fantasztikus ügyességről, amivel ez a könyv íródott. Ritka madár vagyok a kortársaim között, mivel az egyik kedvenc íróm Jókai, és különben is, nem vagyok az a fajta, aki megveti a klasszikus irodalmat. Ezért egészen lenyűgözött a tény, hogy egy ízig-vérig 21. századi író ilyen finoman és értőn képes hozzányúlni a magyar nyelvhez, ahogy azt Böszörményi tette. Szerényen bevallom, magyartanárnak készülök, meg egyébként is, egész életemet könyvek között töltöttem, nem tartom átlagosnak a szókincsemet, de bizony-bizony nekem is sokszor hátra kellett vitorláznom a lábjegyzetekhez. Az író olyan ügyesen bánik a szavakkal, hogy néha el is felejtettem, hogy nem egy 19. századi klasszikust olvasok - de azért teljesen nem tudott átverni. :) A különböző tájszólások, nyelvjárások kimondottan bravúrosak voltak, hallgatni is szeretem az ízes beszédet, na de ha jól van megírva, olvasni is egy élmény ám! Amellett, hogy ügyesen "archaizálta" a szöveget, a nyelvezet valami hitetlenül választékos és szép, például ezt figyeljétek: "Eltelt a nap, és a Sváb-hegy fölé sötétség hengeredett." Azért ez nem a tipikus "leszállt az est", vagy egy "beesteledett". Böszörményi pontosan eltalálta az a leheletfinom határvonalat, ami a puritán és a giccses szöveg között van, és amiért én nagyon odavagyok.

Az igényes nyelvezet mellett nagyon fontosnak tartom kiemelni az írói kutatómunka egyértelmű bizonyítékait. Olvasóként úgy érzem, hízelgő, ha egy író veszi a fáradságot, és komolyan utánajár mindennek, mielőtt nekiáll a munkának, főleg akkor, ha történelmi regényről van szó. Abszolút hitelesnek éreztem minden helyszínt - bár nem vagyok túlzottan ismerős sem a mai, sem pedig a múlt századi Budapesten. Nagyon tetszett, hogy rengeteg szereplő nem a képzelet szüleménye, hanem a valóságban is létezett személy, még akkor is, ha az író csak a nevét és a szakmáját kölcsönözte az adott karakternek.

Újabb pluszpont jár az idősíkok váltogatásáért, bár én személy szerint Emmáért annyira nem voltam oda, de erről majd később. Színesítette a könyvet, hogy egyszerre több helyen és időpontban zajlott a történés, mire meguntam volna az egyiket, már át is váltott a másikra.

Számomra az abszulút pozitívum az a gondolat volt, ami az olvasása közben megfogalmazódott bennem. Ha középiskolában tanítanék, biztos, hogy ezt a sorozatot használnám Jókai bevezetésére, vagy csak arra, hogy felkeltsem iránta az érdeklődést. Szerintem a mai világban, amikor a fiatalok alig olvasnak, és ha mégis, úgy kerülik a klasszikusokat, mint a tüzet, nagyon értékes egy ilyen könyv. Tanuljuk meg "használni"!

Azt hiszem, itt kellene megemlítenem azt is - persze anélkül, hogy spoilereznék-, hogy mik voltak azok a momentumok, amik a történetben leginkább tetszettek. A két kedvenc részem az volt, amikor Mili beépült, hogy hová és miért, az maradjon a könyv titka. Nagyon érdekesnek találtam Kaméleonka estét, kíváncsi lennék, hogy tényleg létezik-e ilyen különleges ember, hogy mennyi ennek a valóságalapja. Nagyon remélem, hogy hallunk még róla a következő részekben. A történet kategóriához tartozik még - természetesen - a befejezés is, ami, bevallom, kicsit meglepett, kicsit felbosszantott, de tetszett. Emma sorsával nem igazán vagyok kibékülve, és valamilyen szinten úgy érzem, ez az egész még nincs lezárva, de lehet, hogy csak beképzelem. Majd meglátjuk, jöhet a következő rész :)

 

Extra plusz pont, inkább a kiadónak, semmint az írónak: végre egy igényes VörösPöttyös könyv! Köszi, Könyvmolyképző, hogy végre nem egy szerelmi háromszöggel és tini kínlódással átitatott könyvet kellett olvasnom. Igazán kellemes változás, remélem, ezen a vonalon maradtok!

A szereplőkről röviden

Lipótmező

Nem szeretnék mindenkit külön kielemezni, ezért itt csak a három főszereplőről lesz szó röviden.

Hangay Mili: Ismét vallomást kell tennem, Böszörményi Gyula abszolút átvert. Nagyon hitelesen adta a 16 éves, cserfes úrilányt, felnőtt férfi létére. Csak egy újabb pluszpont, semmi extra :D Magasan ő viszi a prímet, ha a szereplőkről van szó meg Terka néni :D, igazi úrilány, aki nagyon jó nevelést kapott szerető papuskájától - szeret olvasni, illemtudó kivéve, ha felbosszantják, nem nézi le a nála szegényebbeket stb. Emellett pedig kőkemény csaj, aki nem riad vissza semmitől, akinek nem lehet csak úgy parancsolgatni, és aki nem fél bepiszkolni a kezét. Ügyesen megformált karakter.

Hangay Emma/Gerlice: Valamiért egyáltalán nem volt szimpatikus, az elején abszolút súlytalannak éreztem a karakterét, és ahogy jobban "megismertem" a húgát, egyre inkább távol éreztem magam Emma semmilyen személyiségétől. Leginkább olyan érzésem volt, hogy ő csak úgy van, ellébecol a lapok között, de igazán képtelen volt megfogni.

Ambrózy Richárd: Őt aztán abszolút nem lehet hová tenni. Szimpatikus, mert miért ne lenne az, de olyan iszonyatosan rideg, hogy nehéz igazán megszeretni. Valószínűleg ki fog még derülni róla egy, s más, de én szeretek kicsikét belezúgni a férfi főszereplőkbe. És igen, szégyellem, de hiányoltam a romantikát, annak ellenére, hogy érezhető feszültség van a két főszereplő között.

Egyébként itt jegyezném meg, hogy az elején az anya-fia nyomozópáros igencsak badassnek én kérek elnézést, hogy ezzel a szóhasználattal meggyalázom az író gyönyörű szókincsét, de kikívánkozott :D indult, ahogy a kedves mama közölte, hogy "legfőbb ideje lesz felfegyverkeznünk", de aztán ez valahol félúton elsikkadt. Szívesen olvastam volna még róluk.

Összegzés

Kedvenc szereplő: Mili (lásd fent)

Legellenszenvesebb szereplő: Az utolsó oldalon szereplő köcsögkalapos fickó...Istenem, hogy az infantilis énem milyen jól mulatott azon, hogy köcsögkalap :D

Kedvenc idézet:Igazából nem azért, mert akkora poén, inkább azért, mert hasonló eset történt velem is néhány évvel ezelőtt, csak engem Dosztojevszkijhez találtak "gyengének". Nagy hiba ez, uraim. :)

"– Látom, a kisasszony Jókait olvas. Mondja, nem túl nehéz ez magácskának?
(…)
– Nehéz volna? – bámultam rá elkerekedő szemmel, majd fél kézzel néhányszor megemeltem az ölemben heverő kötetet. – Nem, uram, én egész könnyen elbírok vele.
A fiatalember bambán bámult vissza rám. Először láthatóan fel sem fogta a tényt, hogy épp ki lett gúnyolva. Ám mikor az ablaknál ülő idős hölgy (összesen csak mi hárman voltunk a kupéban) halkan felnevetett, végre leesett neki a papírkoronás.
– Oh, nem a súlyára gondoltam – mondta a fiatalember, s arcát haragos pír öntötte el." (26-27. oldal)

A cím: Nagyon szép, hangzatos, figyelemfelkeltő cím - a magyar ember figyelmét különösen felkelti :D Az egészben van valami dallamosság, amit nehéz megfogalmazni.

A borító: Szép, bár engem különösebben nem fogott meg, de a Könyvmolyképző profiljához illik, sőt, kicsit ki is emelkedik. Mondjuk a betűtípus valamiért irritálja a szememet, bár az is lehet, hogy inkább a színe :D

Értékelés: Molyon megengedtem magamnak, hogy 4,5 csillagra értékeljem amiatt, hogy nem volt olyan gördülékeny az olvasás, mint szerettem volna. Itt azonban megvontam magamtól ezt a lehetőséget, így természetesen kiérdemli az öt agyat. :D

Képek: 1 (X) A helyszínekről készült képek a Budapest Anno blogról származnak.