Hová tűntem?

Ahhoz képest, hogy az október milyen jól alakult, a november olyan, mint valami kietlen sivatag. Hogy miért nem írtam mostanában bejegyzést, azt nem szeretném részletezni. Röviden: a történetben szerepel 2 hónapnyi gyökérkezelés, 3 hét alatt 5 doboz fájdalomcsillapító, két fog, kevés alvás és még kevesebb evés. Szerintem ennyiből is érthető, miért nem volt nagy kedvem nem hogy olvasni, de élni sem. Nem mellesleg még hátra van 10 beadandó és 8 vizsga az elkövetkezendő hónapokban, tehát nem ígérem, hogy aktívabb leszek, maximum kevésbé leszek a halálomon, mint eddig. :D 

Ha valakinek hiányoznék: ne aggódjatok, most is folyamatban van két Könyvmoly Párbajos könyv, szóval hamarosan jelentkezem, esetleg kevésbé sűrűn, mint a múlt hónapban.

Bessenyei Gábor: A jövő harcosai

A könyvet köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak! Ha sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket, a regényt megvásárolhatjátok a honlapjukon. :)

A könyvről
  

Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés éve: 2015
Oldalszám: 424 oldal
Sorozat: Az Olimposz legyőzése 1.

A molyok szerint...

Jelenleg 95%-os az értékelése.

A történetről

Marcell, Erik és Adria meghökkentő dolgot lát: valaki lezuhan az égből. Ráadásul túléli.

Amikor az aszfaltba krátert ütő, füstölgő testet figyelik, még nem sejtik, hogy hamarosan belekeverednek egy múltbéli összeesküvésbe és a rég elfeledett görög istenek hatalmi viaskodásába.

Valaki azt akarja, hogy az Olimposz isteneinek korszaka soha ne múljon el. És soha ne szülessen meg a jövő.

Marcell és Adria, a folyton akadékoskodó Erikkel különös, lebilincselő kalandra indulnak. Visszautaznak az időben, hogy leleplezzék az áruló istent, és megtalálják a jelenből ellopott tárgyat, ami nélkül a pusztító terv nem valósulhat meg.

Társukul szegődik egy örökké vérre szomjazó halálistennő, miközben állniuk kell a többi isten segítőkésznek tűnő rohamát is. De megbízhatnak-e bármelyikükben? Vagy épp az árulót engedik közel magukhoz? Ki merné megvádolni Arészt, Athénét, Héphaisztoszt, Hermészt, Poszeidónt, vagy épp Zeuszt?

Mit ér a barátság? Hol kezdődik a bátorság?

Egyetlen esélyük, ha megkezdik a nyomozást az összezuhanó időben, és az élővé vált görög mítoszokból összerakják a mozaik darabkáit.

És kezdetét veszi az istenvadászat…

(forrás)

Nos, kezdetnek egy tanács: mielőtt ifjúsági regényt veszünk a kezünkbe, informálódjunk arról, hogy mennyire ifjúsági. Én ugyanis úgy indultam neki, hogy megkapom a szokásos 16-17 éves kategóriát, aztán jól elvagyok velük. Erre kiderül, hogy a főhőseink most fejezték be a nyolcadik osztályt. Na, ezen kicsit meglepődtem, nyilván az én hülyeségem, mert nem néztem utána jobban a dolognak. Félreértés ne essék, akkor is nekiálltam volna, ha ezt előre tudom, így csupán meglepett, hogy ilyen nagyon fiatal gyerekekkel kell "együtt dolgoznom". Oké, kicsit meg is ijedtem, és elgondolkoztam, hogy kell-e ez nekem, öreg vagyok már a tizennégy évesek nyomoraihoz stb, de igazából főhőseink életkora semmit nem von le a könyv értékéből.

Zeusz

Nagyon hálás vagyok, hogy végre egy fiatalos, okosan megírt ifjúsági regényt olvashattam, nem mellesleg egy magyar szerző tollából - ez minden esetben plusz pont, és ismét csak bátorítanék mindenkit, hogy ne ijedjünk meg a magyar nevektől. Egészen kicsit szakmai szemmel is figyeltem ennek a regénynek a kibontakozását, hiszen leendő tanítóként nem győzöm hangsúlyozni, milyen fontos az olvasóvá nevelés, illetve elszántan kutatom az igényes, olvasásra érdemes gyermek- és ifjúsági könyveket. Tessék, megint találtam egyet. :) 
Olvasmányosan megírt, tanulságos regény ez, amit még a kevésbé könyvmoly gyerekek is néhány nap alatt képesek lesznek felfalni, aztán csak lesnek a szüleik, hogy már követelik is a következő részt. Nem mellesleg észrevétlenül tanulnak olvasás közben, hiszen a könyvbe csempészett görög mitológiai ismereteket érdekesen, sokszor az istenek szájába adva meséli el. A történet középpontjában öt főisten - Zeusz, Pallas Athéné, Posszeidon, Héphaisztosz és Hermész - áll, de megismerkedhetünk többek közt egy halálistennővel (állati nagy arc, majd meglátjátok), egy Moirával, Hádész feleségével, egy dobogó szívű fával és két titánnal is. 

Héphaisztosz

Tetszett az istenek ábrázolása, nem csak változatos külsejüket, emberi és isteni valójukat tekintve volt ötletes, de belsőleg is nagyon jól megfogta az író a személyiségük lényegét - a nagyképű Árész pökhendi hangját szinte hallottam a fejemben.

Az egyik legjobb húzás a fantasy regénybe ültetett krimi volt. Bár "felnőtt ésszel" talán akkora nagy meglepetést nem tartogatott a végkifejlet, de így is izgalmas volt a tény, hogy egyik istenben sem lehet igazán megbízni, bárki lehet áruló, minden nyájas mosoly és segítő ajándék mögött ármány lapulhat. Bevallom, eleinte én is gyanakodtam mindenkire, és naivan bevettem pár "beetetést".

Nem csak a görög mitológia miatt tanulságos ez a könyv - egyébként én is sokat tanultam belőle, rég volt már a kilencedik osztály :D-, hanem a barátság témájába is belemélyed. Bemutatja azt, hogy milyen könnyen megszerethetjük azt, aki korábban halálra idegesített minket - csupán jobban meg kell ismernünk -, és legyen akármilyen konfliktus egy barátságban, érdemes kitartani, és ha kell, beismerni, hogy komplett idiótaként viselkedtünk.

Persze, ennek a könyvnek sem tökéletes minden porcikája. Voltak számomra homályos részek és magyarázatok, például az, hogy miért éppen ennek a három gyereknek kell megmenteni a világot. Olyan érzésem volt, hogy muszáj volt kitalálni valamit, különben sosem indult volna be a történet. Ennél kicsit többre, vagy inkább másra számítottam.

Hermész

Nagy problémám igazából egyedül a nyelvezettel volt, és sajnos ez számomra elég sokat nyom a latba - leendő magyartanárként és jelenlegi "nyelvtan náciként". Párszor megfordult a fejemben, hogy lehet, hogy senki nem olvasta volna át ezt a könyvet, mielőtt a nyomdába küldték. Ilyen kifejezésekbe botlottam, mint: "Adria arca elkerekedett" (hogyan? Just how? El nem tudom képzelni, hogy valakinek elkerekedik az arca, az arc olyan formájú, amilyen. Nem a szemére gondoltunk véletlenül?), illetve "esedezz rajtunk" (könyörülj rajtunk, esetleg?) - és ez csak a két, számomra leginkább fájó példa. Az oké, hogy igazodunk a nyelv modernizációjához és a célközönség életkorát figyelembe véve használjuk a szlenget, na de ilyeneket ne hagyjunk már benne, mégis csak egyfajta példa ez a könyv - meg az összes többi - a fiatalság számára. 

Posszeidón

Kinek érdemes kézbe venni? Elsősorban természetesen a 12-16 éves korosztálynak, akiknek a hangján szól a könyv, akik tökéletesen bele tudják élni magukat a történetbe és azonosulni tudnak a főszereplőkkel. Érdemes elolvasni akkor is, ha érdeklődsz a görög mitológia iránt, és szeretnél többet megtudni - anélkül, hogy a szádba rágnák a tananyagot. Felnőtteknek is ajánlom, főként azoknak, akik szeretnének kicsit "fiatalodni", kalandokba keveredni, nevetni és együtt izgulni a főszereplőkkel. És egyébként mindenkinek, mert örülnék, ha nagyobb figyelmet fordítanánk a kortárs magyar írókra. Én például a könyv létezéséről sem tudtam, míg meg nem láttam molyon Bessenyei Gábor nyereményjátékát. Szóval tessék informálódni és szeretni, mert érdemes! :)


Bár a történet lezártnak tűnhet, azért jócskán maradtak elvarratlan szálak, és az áruló utolsó szavai sem voltak túl megnyugtatóak - izgatottan várom a következő részt, és kérek még-még-még több Kéer-Adria szócsatát, Kéer-akármelyik isten szócsatát, meg úgy egyébként is, még több Kéert. :D


U.i.: Percy Jackson szűz vagyok, szóval nekem ez az eredeti, görög mitológia világában játszódó sorozat. ;)

A karakterekről 

Marcell: A főhős, teljesen átlagos, nyolcadikos fiú, akit - számomra ismeretlen okokból - szívatnak a felsőbb évesek, ahogy az lenni szokott. Nem különösebben izgalmas a karaktere, de jó példaképként megállja a helyét: a gyáva, visszahúzódó kölyökből hősies és önfeláldozó baráttá fejlődik. 

Adria: Végre egy igazán "tökös" csaj! :) Adria az egyik kedvenc szereplőm, szókimondó, kemény, belevaló lány. Kicsit a 14 éves énemre emlékezetet - vagy inkább arra, akiről azt hittem, hogy vagyok-, mikor a fejembe vettem, hogy én egy nagyszájú, fiús lány vagyok. Persze aztán kiderült, hogy nem. :D Sok lehetőség van benne, szeretném látni az érzelmes, törékeny oldalát is. Ja, és nagyon kíváncsi lennék, honnan jött a neve, nem szeretem a különleges neveket, de ez valamiért bejött.

Erik: Erik ebben a könyvben a realitás, valaki, aki észnél van. Nem mondom, hogy nem idegesített néhol halálra a hisztizése és a passzivitása, de abszolút érthetően és normálisan reagált erre az abszurd helyzetre.

(A) Kéer: Abszolút kedvenc a lázadó halálistennő, aki nem akar többé vért szívni és mások lelkén élősködni. Szerintem az egyik legnagyobb ötlet ez a könyvben: egy élősdi vérszívó, a halál angyala, aki meg akar változni. Hatalmas lökést ad az egész könyvnek, fanyar humorával üde színfolt a mindenféle kalandok közepette. Lehet, hogy azért is kedveltem meg annyira, mert hozzám hasonlóan szarkasztikus alkat. Tetszett, ahogy egyre közelebb került a gyerekekhez, és a történet végére valóban megváltozott, anélkül, hogy észre vette volna.

Összegzés
 
Kedvenc idézet:
"– Te istennő? – kérdezte. – Ne haragudj, de nőnek is alig tűnsz, nemhogy bármi isteni lenne benned. 
A lény a fogait csattogtatva sziszegett Adriára, de csak ijesztgette, nem támadta meg. Inkább ő is leült a padlóra. Hátát nekivetette a falnak. 
– Szerintem meg igenis nőies vagy – próbált Marcell tompítani Adria szavain. – Nem is tudom, láttam-e már lányt ilyen…ilyen…szép éles fogakkal… 
– Ó, észrevetted? Sok időt fordítok az élesítésükre. 
– Meg is látszik… 
– Hogy mik ki nem derülnek – gúnyolódott Adria (…)" (35. oldal)

Pallas Athéné

A cím: Jaj, mihez kezdjek ezzel a címmel? A könyv utolsó oldalain lévő véleményekben sokszor felbukkant az Istenvadászok cím, gondolom, ezeket még a beleolvasó alapján írták és munkacím lehetett. Nekem annyival jobban tetszett volna ez a cím, akár a sorozatnak, akár ennek a résznek. Egyikkel sem vagyok teljesen megelégedve, nyilván harmonizál a tartalommal és egy tizenéves számára még figyelemfelkeltő is lehet, de az én fülemnek olyan hatásvadász A jövő harcosai, Az Olimposz legyőzése meg valahogy furán hangzik...De lehet, hogy ez csak az én hülyeségem, minden esetre 5/3

A borító: Felemás érzéseim vannak vele kapcsolatban: egyrészt a képi világ tetszik, a karakterek nagyon jól eltaláltak, a grafika igazi ifjúsági regény-külsőt kölcsönöz, viszont túlzásnak érzem az erős sárga hátteret, ettől kicsit giccses hatást kelt. A cím  színén és betűtípusán is elgondolkoznék - bár nem tudom megállapítani, hogy utóbbi ugyan az e, mint amivel a fejezetcímeket írták, mert az jól el lett találva. 5/4

Értékelés: Kívánni sem lehetne jobb első regényt íróként és olvasóként, kellően pörgős, kalandos, humoros, emellett pedig tanulságos a célkorosztály számára. A négy agyat elsősorban a magyar nyelv ügyei miatt kapja, illetve azért, mert érzem, hogy még több van ebben a sorozatban - teljes szívvel szeretnék a következőre ötöt adni. :) 

A sorozathoz kapcsolódó Pinterest táblámon találtok képeket mindenféle istenekről, illetve az író facebook oldaláról leemelt fantasztikus illusztrációkat :D 

Hónapbúcsúztató - Október

 

Ismét véget ért egy hónap, én meg csak kapkodom a fejem: már megint november, megint jön a vizsgaidőszak (ezzel együtt az olvasott könyvek valószínűleg redukálódni fognak...), megint jön a karácsony és még senkinek nincs kitalálva semmi. Szinte eltelt az év - már megint. 

Az október igazán mozgalmasra sikerült, ebben a hónapban született eddig a legtöbb (12) bejegyzés, és sok mindenben az első volt a blog életében:

• első nyereményjáték: Mark Lawrence jóvoltából a blog életében először nyereményjáték indult, amire összesen 44-en jelentkeztek. Nagyon örültem ennek a létszámnak, ahhoz képest, hogy először csináltam ilyet, szerintem egész sokan lettünk. :) Itt is köszönöm szépen mindenkinek a részvételt és a lelkesedést, Györe Katalinnak pedig gratulálok a nyereményéhez! (Amiért még nem jelentkezett, szóval legyen kedves, tegye meg, hogy mihamarabb írhassak Marknak:))
• első recenziós példány: októberben volt szerencsém megkapni életem első (és második :D) recenziós példányát a Merit könyvek jóvoltából, amit hamar sikerült "elfogyasztani", és amit nagyon szerettem. Ez a könyv nem más, mint a Kobak.
• első blogger megmérettetés: Úgy döntöttem, kipróbálom magam a Könyvmoly Párbajban, szóval beneveztem a 7. körre, és már alig várom, hogy nekiállhassak a választott könyveimnek. Igaz, ez legkorábban jövő kedden történhet meg, de addig is van bőven olvasni- és értékelnivaló. :)

Persze ezeken kívül is sok minden történt októberben. A hónap első értékelése Fredrik Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs című könyvéről készült, ezután rendhagyó módon egy sorozatot ajánlottam nektek. Végre sort tudtam keríteni A siló előzménytrilógiájára, A műszakra is, az Örökségről spoilermentesen írtam, a Rendelkezésnél viszont már nem tudtam visszafogni magam, így a spoileres változatot írtam meg először, majd kicsit "megnyestem", így megszülethetett a spoilementes verzió is. Nem mostanában volt, hogy be tudtam fejezni egy sorozatot, szóval képzeletbeli vállveregetés magamnak, amiért a Szerződés is belefért az időmbe. :D Hugh Howey még mindig fantasztikus, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki A silót szerette - aki pedig nem ismeri, minél hamarabb kerítsen rá sort! :) 

Az októberi személyes kedvenc bejegyzésem a Top 5 disztópia, ha meguntad a sablonokat volt, amiben nagy kedvenceimet ajánlottam nektek. Szerettem volna egy olyan válogatást írni, ami egyedi könyveket vonultat fel, okos ötletekkel, fordulatos és kidolgozott történettel. Remélem, hogy ez sikerült, és kezetekbe veszitek valamelyiket - vagy akár mindegyiket. :) 

A nyereményjáték hatására újraolvastam a Tövisek hercegét, ami ismét vegyes érzelmeket váltott ki belőlem - ezúttal viszont folytatni fogom a sorozatot. A hónap utolsó értékelését a Harry Potter és az elátkozott gyermekről írtam, ami számomra nem került be a kánonba, de egyszer mindenképp érdemes elolvasni.

 

Októberben  a leglátogatottabb bejegyzés egy szeptember végi írásom volt, de mégis ide teszem, mert továbbra is aktuális. Ez nem más, mint a Filléres könyvek őszi estékre, ami megjelent az Antikvarium.hu facebook oldalán is - ennek köszönhetően összesen 1998 oldalmegjelenítés kapcsolódik hozzá, ami elképesztő az én kis kezdő blogger szívemnek. :) 

Októberi könyveső

Írtam már korábban, hogy ritkán veszek papíralapú könyvet (persze így is van majdnem 400 db khmkhm..:D), inkább tesztelem ebookban az adott regényt, és ha nagyon odavoltam érte, akkor esetleg úgy döntök, hogy látni szeretném a polcomon. Szóval láthatjátok, hogy kicsit elszaladt velem a ló októberben. Mentségemre szóljon, hogy ebből a kupacból két könyv (Kobak, A jövő harcosai) recenziós példány, kettőt pedig még szeptember közepén rendeltem elő (Alvó óriások, Frontvonalak), de a technika ördöge közbeszólt, és szinte a hónap végén értek ide. Ezeken kívül szert tettem Wolf Gábor Kisvállalati marketing bibliájára, szigorúan munkaügyi célból. Persze elcsábultam az új Harry Potternek, mert most őszintén: ki nem? :D Még akkor is, ha tudtam, hogy sosem érhet az eredeti sorozat nyomába, muszáj a gyűjteményemben tudnom és kész. Ugyanígy voltam Britt-Marie-val is, mert elhatároztam, hogy én most fene nagy Backman-gyűjtő leszek, meg amúgy is nagyon kíváncsi vagyok rá, úgyhogy egyértelműen muszáj volt megvennem. Magyarázkodás vége. :D

 

Lássuk, mi várható novemberben!

Novemberben mindenképp szeretném megírni a két folyamatban lévő recenziómat, az egyiket remélhetőleg még a héten olvashatjátok A jövő harcosairól, a másik pedig a Ciceró kiadó gondozásában 4-én megjelenő Északfi lesz, ha minden jól megy. 

Ezen kívül már októberre terveztem az Alvó óriásokat és vele együtt egy új (még titkos :D) rovat indítását, de ez sajnos a technikai problémák miatt elmaradt, és átcsúszott erre a hónapra.

A Könyvmoly Párbaj is megkezdődik jövőhéten, és máris beterveztem magamnak két listás könyvet, a Tövisek Királyát és A Rudnay-gyilkosságokat. Nagyon remélem, hogy mindkettőre lesz időm - valószínűleg lesz, mert mindent megteszek, csak hogy ne kelljen megírnom a beadandókat. :D 

Hogy ezeken a könyveken kívül miről lesz még szó, azt egyelőre homály fedi - kicsit még előlem is...-, de a hónap folyamán majd alakul a menetrend és igyekszem sok érdekes könyvet és cikket hozni novemberben is. :)