A könyvet köszönöm a kiadónak!
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés éve: 2020
Oldalszám: 120 oldal
Illusztrálta: Szabó-Nyulász Melinda
Sorozat: Pokkernapló 1.
Fülszöveg
EGY ÖRDÖGFAJZAT FELJEGYZÉSEI
Ez I., azaz Rettegett GONI naplója!!!
(Pokol, nyolcadik bugyor, lávaszökőkút mellett balra.)
Mindenki másnak el a
– kezekkel,
– karmokkal,
– patákkal,
– tépőfogakkal,
– vér- és velőszívó szájszervekkel
és minden más lapozásra, markolászásra vagy kaparászásra alkalmas nyúlvánnyal!
Mert SZIGORÚAN BIZALMAS!
(És veszélyes is! Aki beleolvas, annak leolvad a szemöldöke, és rémálmai lesznek!
Ráadásul ugyanazok, amik nekem, mert ide igenis leírom,
amit nem mondhatok el senkinek! Én szóltam!!!)
Goni egy totál rossz ördögkölyök, aki képtelen leszokni a jóságról.
Rémálom tud lenni az élete, mert folyton elbukik a gonoszságban.
Vajon lesz belőle vérbeli pokolfajzat?
A legviccesebb új sorozat az Egy Ropi naplója óta.
Ismerd meg Goni megpróbáltatásait!
Véleményem
Ha röviden és sablonosan akarnám értékelni ezt a könyvet, annyit mondanék: pokolian jó.
Na, de azért ennél mélyebbre (ha-ha, értitek) akarok menni, úgyhogy kezdjük az elején!
Ha valaki éppen ezt a bejegyzést választotta a blog életébe való bekapcsolódásra, elárulom, hogy én Ecsédi Orsolya könyveivel úgy vagyok, mint Gombóc Artúr a csokival: tök mindegy, miről szól, kell nekem. Ez a gondolat körülbelül akkor bontakozott ki bennem, amikor annak idején a Csillagles bemutatóján meghallgattam a Pályaválasztás című költeményét (ha jól emlékszem, Lovranits Júlia Villő anyukájának előadásában? Jól emlékszem, vagy ezt csak most találtam ki? :D), és aztán a sorra megjelenő könyvei egyre csak fokozták. Rajongásom egészen odáig burjánzott, hogy a szakdolgozatom egy részét a Cirrus a tűzfalonból írtam, a tanítási gyakorlatomon pedig feladatlapot készítettem a Banyavészből a hatodikosaimnak. Hogy ne szaporítsam tovább a mellébeszélést: ezek után szerintem senkit nem ér meglepetésként, ha azt mondom, vártam a Meleg a helyzetet.
"Csak azt lehet bűnbe vinni, aki önként megy, ezt sose felejtsd el." /26. oldal/
A sátán emberek közé küldi a fiát, hogy az végre megtanulja, hogyan kell igazán rossz fát tenni a tűzre, a gyermek ugyanis szégyellnivalóan béna a bűnbevivésben – szerintem már maga a kiindulóhelyzet zseniális, és akkor hol van még a kivitelezés!
A Meleg a helyzet egy naplóregény, amely augusztus közepétől november közepéig kíséri végig a főhős, Goni (más néven: Gonosz, emberi nevén: Eördögh Egon, pokoli nevén: Bomborderouxinderxrrrrrísh) mindennapjait, beilleszkedési nehézségeit, és elszúrt próbálkozásait a bűnbevivéssel. Goni saját maga mesél nekünk megpróbáltatásairól, bizalmas, fiatalos hangjával annak ellenére is könnyű azonosulni, hogy tudjuk, egy ördögfióka gondolatait olvassuk. És bár Goni nem evilági teremtmény, problémái mégis ismerősek lehetnek mind a gyermekolvasók, mind a nosztalgiázó felnőttek számára. A haja rémes, a neve ultragáz, barátkozni pedig sokkal rémisztőbb minden pokolbeli lénynél.
És lássuk be, az emberek furák. Aki járt valaha általános iskolába, az tudja, hogy a gyerekeknek sajnos sokszor nem kell a szomszédba menni egy kis gonoszságért. Ahelyett, hogy ellenállnának a kísértésnek, képesek saját magukat bűnbe vinni, hogy a végére már az ember... izé, a sátán fia azt sem tudja, mikor történt csínytevés az ő közbenjárásával, és mikor gonoszkodtak a gyerekek szimplán saját akaratukból. Így aztán Gonira még nagyobb nyomás nehezedik, mint eddigi életében bármikor, hiszen próbál bizonyítani az apjának, de ezt erősen megnehezíti, hogy sosem lehet biztos a saját teljesítményét illetően. Időközben arra is rájön, hogy bizonyos gonoszságokkal milyen fájdalmat okozhatunk másoknak - és bár nem mondja ki, de legbelül érzi, hogy talán ő egy kicsikét jobb, mint ahogy azt az ember egy ördögfiókától elvárná.
(Figyelem, szülők, ti is tanulhattok a könyvből a túlzott elvárásokkal kapcsolatban!)
"Papi kiválasztott egy iskolát nekem. A Tompa Tamás utcai általánost.
Mert benne van a nevében, hogy pata. Papi szerint ez jó jel." /10. oldal/
A viszonylag egyszerű történet sehol sem lenne az immár az írónő védjegyévé vált nyelvi humor nélkül, ami úgy sugárzik a sorok közül, hogy az ember legszívesebben az egész könyvet felnyomná a moly.hu-ra idézetként - de senki sem akar a mohóság bűnébe esni, ugyebár. Könnyedén játszadozik a nevekkel (Goni egyik barátját például Gyöngyvérnek hívják, ami csak jó lehet, hiszen benne van, hogy vér; másik barátja pedig Falus Tas Ágoston. Erre hagyok egy kis időt.), ördögien jó utalásokkal machinál, és szinte minden oldalra jut valami könnyfakasztó poén. A viccesebb könyveken is általában csak magamban mosolyogni szoktam, de a Meleg a helyzetet olvasva néha hangosan felnevettem, és volt, hogy fogtam a fejemet, arra gondolva: "atyaisten, hogy lehet valaki ennyire pihent?" - persze jó értelemben.
"Akkor jutott eszembe, hogy a büszkeség is egy főbűn. Mellettem pedig tornaórán bárki büszke lehet magára. Ha hozzám méri magát, teljes joggal.
Szóval végül is a mai nap nem volt eredménytelen. Az egész osztályt bűnbe vittem. Bizonyos értelemben." /33. oldal/
Úgy tűnik a jóság-gonoszság témaköre visszatérő motívuma Ecsédi Orsolya munkásságának. A Cirrusban a címszereplő identitását meghatározó kérdés, hogy érdemes-e jónak lenni teljes ellenszélben, ha az ember vírus mindenhol tűzfalakba ütközik, míg a Banyavész felütésében a történet kiábrándult triója azzal szembesül, hogy jónak lenni talán már nem is annyira menő. A Meleg a helyzet csavar egyet a kérdésen: érdemes-e rossznak lenni, ha már magától is annyi gonoszság vesz körül minket? Na igen, ez így leírva egy kicsit furcsának tűnhet, de szerintem nagyon is működőképes fordított pszichológiai lépés ez. Gondoljunk csak bele: feljön a földre az ördög meg a fia, azzal a céllal, hogy majd jól bűnbe viszik a népet, erre mit látnak? Ezeknek bátorítás se kell, mindenféle sugalmazás nélkül is gonoszak egymással.
Bár a téma végtelenül humorosan van tálalva, mégis nagyon elgondolkodtató.
"Nem azért hozott ide, hogy azok verseit elemezzem, akikkel személyesen is találkozhatok a hatodik bugyorban, ha tényleg annyira érdekel, hogy mire gondolt a költő." /21. oldal/
Az írónő korábbi könyveit László Maya illusztrálta, a Meleg a helyzet fekete-fehér rajzai azonban egy számomra eddig ismeretlen alkotó, Szabó-Nyulász Melinda keze alól kerültek ki. A borító szerintem zseniális, Papi annyira sátáni és emberi egyszerre rajta, hogy nem tudok mást mondani, csak azt, hogy ez egy tökéletes telitalálat. Az illusztrációk a célkorosztályhoz jól passzolnak, hiszen nem annyira gyermetegek, mégis megadják az alaphangulatot. A rajzok nem veszik el a reflektorfényt a szövegtől, hanem belesimulva a történetbe, annak szerves részeként vannak jelen.
Egyetlen szívfájdalmam a könyvvel kapcsolatban, hogy olyan hirtelen véget ért. Egyrészt bőven bírtam volna még olvasni (de tényleg, még úgy kb 200 oldalon keresztül), másrészt hiányérzetem maradt, nem kapott valódi lezárást a történet, inkább csak úgy hirtelen abbamaradt. Nyilván azért, mert ez egy sorozat első része, mégis úgy érzem, kicsit kerekebb is lehetett volna a vége - de ez legyen a legnagyobb problémám!:)
Összességében Meleg a helyzet könnyen, gyorsan olvasható, hihetetlenül szórakoztató törtrénet, amely saját nyelvén szól a felsős korosztályhoz, nem oktat ki, mégis értékes dolgokra tanít. Ajánlom... hát, igazából mindenkinek. Leginkább azonban azoknak a gyerekeknek, akik nehezen olvasnak, vagy egyáltalán nem szeretnek olvasni - a kötet ugyanis szellősen szedett, gazdagon illusztrált, és egy ilyen szórakoztató élmény csakis újabbak megszerzésére motiválhatja az olvasót.
