Meg Cabot - Tinibálvány
Figyelem! Mint a címben is említettem, ez egy SPOILERES kritika, ha a közeljövőben el akarod olvasni a könyvet, NE olvasd el ezt a bejegyzést! Ha mégis megteszed, utána ne engem szapulj, mert imádom azt mondani, hogy "én megmondtam". Köszi :)
Kiadó: Ciceró
Kiadás: Debrecen, 2004, puhatáblás
Oldalszám: 232 oldal
Mikor olvastam? 2016. július 25., 12:28 - 2016. július 26., 10:55
A történetről
Ha valaha is létezett átlagos lány a földön, biztosan Jenny Greenly volt az. Már csak a neve miatt is... Barna haj, barna szem, szeplők, ráadásul egy poros indianai kisvárosban tengeti napjait - tudod, pont olyan, ahogyan az ilyen lányokat elképzeled. Az a fajta tizenhét éves lány volt, aki mindenkivel kedves, aki minden konfliktust elsimít, de közben egyáltalán nem tűnik fel senkinek a jelenléte. Főleg nem a fiúknak. Ám egy napon fenekestül felfordul az élete, amikor az igazgató behívatja és közli vele, hogy két hétig ő fogja kalauzolni a híres filmsztárt, Luke Strikert az iskolában, ahová természetesen inkognitóban érkezik. Ez az esemény kalandok - de főleg változások -lavináját indítja meg, sírós-nevetős végeredménnyel, ami garantáltan nem fog csalódást okozni a happy end kedvelőknek.
A kapcsolatom Meg Cabottal egyáltalán nem bonyolult, nagyjából annyi a történet, hogy miatta lettem könyvmoly. Persze már akkor is rengeteget olvastam, mielőtt "az eszemet tudtam" (10-11 éves koromig kb), minden héten az iskolai vagy a városi könyvtárban zsákmányoltam az aktuális olvasnivalókat. De sosem rajongtam egy könyvért sem annyira, mint ahogy M.C. Mediátor sorozatáért (Aminek remélhetőleg még idén érkezik magyarul a 7. része és el sem hiszem és nagyon izgatott vagyok és kimondhatatlanul örülök, szóval készülhettek egy ömlengős bejegyzésre, ha a fülembe jut a megjelenés dátuma :D) körülbelül 10 évvel ezelőtt. Ahogy azt a sorozatot, ezt a könyvet is rongyosra olvastam néhány évvel ezelőtt. Most valami könnyed, kedves, romantikus dologra vágytam, és tudtam, hogy nem fogok csalódni, ezért vettem elő.
Mi a jó benne?
Abszolút átlagos könyv, semmi nagy izgalmat nem tartogat, nem kaparod le a falat olvasás közben - és pont ez az erőssége. Egynapos olvasmány, ami kikapcsol és elbűvöl. Abszolút olvastatja magát, annyira, hogy csak akkor eszmélsz fel, mikor túl vékonynak tűnik a könyv a kezedben, és rájössz, hogy az utolsó oldalt is felfaltad. Nem egy féltégla, így ez sem fog elrettenteni senkit mondjuk a borítójáról meg a címéről inkább ne beszéljünk, arról majd később... Abszolút ajánlom 13-18 éveseknek, akik nem kifejezetten szeretnek olvasni. (Azoknak meg főleg, akik szeretnek.) Ja, és felnőttként nőként...férfiak, kerüljétek jó messzire! :D is abszolút élvezhető :)
Azt hinnéd, hogy egy újabb "világhírű sztár belezúg az átlagos lányba" típusú történettel van dolgod. Aztán kiderül, hogy nem.
Azt hinnéd, hogy egy újabb "világhírű sztár belezúg az átlagos lányba" típusú történettel van dolgod. Aztán kiderül, hogy nem.
A főszereplő könyvmoly, ezzel mindent elmondtam. Persze nem olyan gyökér módon, mint Katy Swartz, aki légbőlkapott akármiket olvas. Jenny sci-fi és fantasy rajongó, említi többek közt a Gyűrűk Urát, Stephen Kinget és Dean R. Koonz-ot.
Jenny jellemfejlődését öröm nézni, a könyv kezdetén visszahúzódó, kicsit olyan "bocs, hogy élek" típus, aki ügyesen kezeli a konfliktusokat, de semmi több. A könyv végére igazi vezéregyéniséggé válik, kezébe veszi az iskola igazi problémáit és sok ember életét megváltoztatja. Többek közt a sajátját.
Az Annie válaszol rovat részletei. Az írónő leginkább olyan leveleket tesz közzé, amik közül legalább egyet minden kamasz a magáénak érezhet. AnnieJenny használható tanácsokkal látja el iskolatársait, és ezáltal az olvasókat is. Sokkal hasznosabb egy ilyen könyv, mint egy magazin "pasizási tanácsokkal".
Ami még pozitív számomra, hogy nem egy trilógia/hosszabb sorozat első része. Néha már nagyon fáraszt, hogy az írók úgy érzik, muszáj számtalan folytatást írniuk az amúgy önmagában is teljes értékű könyvükhöz. Tökéletesen lezárt, kerek egész így is, és ennek nagyon örülök.
Az Annie válaszol rovat részletei. Az írónő leginkább olyan leveleket tesz közzé, amik közül legalább egyet minden kamasz a magáénak érezhet. Annie
Ami még pozitív számomra, hogy nem egy trilógia/hosszabb sorozat első része. Néha már nagyon fáraszt, hogy az írók úgy érzik, muszáj számtalan folytatást írniuk az amúgy önmagában is teljes értékű könyvükhöz. Tökéletesen lezárt, kerek egész így is, és ennek nagyon örülök.
Amitől nem az évszázad regénye
Olyan szavak bukkannak fel benne, mint: menőjenő, szasztok, szasz. Oké, hogy a könyv 12 éves, de komolyan, valaha értelmes ember használta azt a kifejezést, hogy MENŐJENŐ? Lehet, hogy ez a fordítás hibája, eredetiben nem olvastam. Minden esetre kicsit irritáltak ezek a kifejezések.
Hiányoltam belőle a Cabot- féle humort, nem nevettem halálra magam az olvasás közben. Persze voltak benne vicces helyzetek, de semmi maradandó.
Hiányoltam belőle a Cabot- féle humort, nem nevettem halálra magam az olvasás közben. Persze voltak benne vicces helyzetek, de semmi maradandó.
Minden amerikai tinifilmből ismerjük már a szereplőket, viszonylag sablonos, egysíkú karakterek. Nézzük, mire gondolok:
Jenny Greenly: Tipikus jókislány főhős, aki a végére megtalálja az önbizalmát, önmagát, és persze az álompasit.
Trina Larssen: Tipikus nagyszájú legjobb barátnő.
Kurt Schraeder és barátai: A nagymenők. Bunkók, lekezelőek, valamiért mégis mindenki az ő barátjuk akar lenni. Szerintem nem is kell tovább magyarázni.
Luke Striker/Lucas Smith: Tinisztár, akiről kiderül, hogy a népszerűsége és jó megjelenése mögött valódi, okos és jófej ember lapul.
Scott Benett: A Pasi. Tökéletesen illik a főhőshöz, bár a lány -természetesen - erre csak a történet végén döbben rá. Egyébként Meg Cabot ért a pasikreáláshoz, Scott, bár "antimacsó", szerintem igazi főnyeremény. Szeret olvasni, ráadásul értelmes dolgokat, jó gondolatai vannak, tud főzni (!!), gondoskodó, ugyanakkor nem nyálas. Köszi, Meg! :DPersze Jesse da Silvát senki nem tudja lekörözni :D
Caraa tehén Schlosberg: tipikus lúzer, akit a menők szívatnak, aki be akar illeszkedni, de képtelen rá. A főhősnő segítségével azonban túljut a válságon és szert tesz némi önbizalomra.
Steve McKnight: a lúzer egy másik típusa, akit elnyom a barátnője. Végül a sarkára áll és igazi férfi lesz belőle.
Geri Lynn Packard:Gerit azért hagytam a végére, mert nem igazán tudom hová tenni. Az ember azt hinné, hogy ő a főellenség, de igazából ebben a könyvben nincs ilyen (pozitívum!). Amennyire Jenny ellentéte, annyira jól kijönnek egymással. Nem tudnám kategóriába sorolni, de leginkább a törtető csaj szerepét lehetne ráosztani. Ennek ellenére szimpatikus.
Jenny Greenly: Tipikus jókislány főhős, aki a végére megtalálja az önbizalmát, önmagát, és persze az álompasit.
Trina Larssen: Tipikus nagyszájú legjobb barátnő.
Kurt Schraeder és barátai: A nagymenők. Bunkók, lekezelőek, valamiért mégis mindenki az ő barátjuk akar lenni. Szerintem nem is kell tovább magyarázni.
Luke Striker/Lucas Smith: Tinisztár, akiről kiderül, hogy a népszerűsége és jó megjelenése mögött valódi, okos és jófej ember lapul.
Scott Benett: A Pasi. Tökéletesen illik a főhőshöz, bár a lány -természetesen - erre csak a történet végén döbben rá. Egyébként Meg Cabot ért a pasikreáláshoz, Scott, bár "antimacsó", szerintem igazi főnyeremény. Szeret olvasni, ráadásul értelmes dolgokat, jó gondolatai vannak, tud főzni (!!), gondoskodó, ugyanakkor nem nyálas. Köszi, Meg! :D
Cara
Steve McKnight: a lúzer egy másik típusa, akit elnyom a barátnője. Végül a sarkára áll és igazi férfi lesz belőle.
Geri Lynn Packard:Gerit azért hagytam a végére, mert nem igazán tudom hová tenni. Az ember azt hinné, hogy ő a főellenség, de igazából ebben a könyvben nincs ilyen (pozitívum!). Amennyire Jenny ellentéte, annyira jól kijönnek egymással. Nem tudnám kategóriába sorolni, de leginkább a törtető csaj szerepét lehetne ráosztani. Ennek ellenére szimpatikus.
Összegzés
Kedvenc szereplő: Scott...nem, nem vagyok sablonos. Most mi van? Jó, az vagyok. :D
Legellenszenvesebb szereplő: Kurt, mert ki nem állhatom a fajtáját.
Kedvenc idézet: "Úgy éreztem magam, mintha egy film kellős közepébe csöppentem volna. A
nap sütött, csicseregtek a madarak a fejem körül. Úgy éreztem, mindjárt
megjelenik egy szivárvány az égen, és a Trubadúrok rázendítenek a Day by Dayre. – Sosem voltam szerelmes Luke-ba…
És abban a pillanatban valahogy kicsúszott a számon. Az igazság. Olyan könnyedén, mintha csak könyvekről vagy valami hasonlóról beszéltem volna.
– …hanem beléd."
Éés igen, még nyálas is vagyok. Nem tehetek róla, ez az én mocskos kis titkom.
Kedvenc jelenet: Cara átalakítása és nagy belépője.
És abban a pillanatban valahogy kicsúszott a számon. Az igazság. Olyan könnyedén, mintha csak könyvekről vagy valami hasonlóról beszéltem volna.
– …hanem beléd."
Éés igen, még nyálas is vagyok. Nem tehetek róla, ez az én mocskos kis titkom.
Kedvenc jelenet: Cara átalakítása és nagy belépője.
A borító: Ha nem nézek rá, egész jó. Amúgy egy kissé ízléstelen vicc. Jó, ennyire nem vészes a helyzet, de ez a rózsaszín-arany dolog hanyagolható lett volna. Egyébként ez az Oscar-szerű szobor ötletes, csak valahogy az egészre ha ránézek, nem az jut eszembe először, hogy Úristenmostazonnalkellnekem. Ha pontozni kellene, 5/2
A cím: Katasztrófa. Tudom, az eredeti címe is Teen Idol, máshogy nem nagyon lehetett volna fordítani. De nagyon gagyinak hangzik tőle az egész.
A cím: Katasztrófa. Tudom, az eredeti címe is Teen Idol, máshogy nem nagyon lehetett volna fordítani. De nagyon gagyinak hangzik tőle az egész.
Értékelés: Kikapcsolódásra vágytam, semmi egetrengető, elgondolkodtató, Háború és béke kaliberű műre. Ezt megkaptam. Olvastam már jobb könyvet is Meg Cabottól, de ettől függetlenül tetszett, könnyed volt és bájos, emellett pedig tanulságos. Egy ifjúsági könyvtől nem is kell többet várni.
P.s. Luke Striker nevéről csak nekem ugrik be Luke Skywalker? :D
Képek: (X)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése